Az idei, 20. Múzeumok Majálisa a fenntartható társadalom ICOM- jelszavával összhangban kiemelten foglalkozik a múzeumok társadalmi felelősségvállalásának szerepével. A cél az, hogy a múzeumok társadalmi hasznosságát nagyszabású attrakcióban, figyelemfelhívó megjelenéssel lehessen megmutatni a rendezvény két napja során.

Külföldön már régóta fontosnak tartják a múzeumok, hogy beépítsék működésükbe a fenntarthatóság irányelveit, számos sikeres projekt bizonyítja az ügy kiemelt jelentőségét és pozitív hatását. A téma súlyát mutatja az is, hogy a Museums Association Museum Practice című online folyóirata 2014 végén egy egész számot szentelt a környezetbarát múzeumok témakörének. A számban megjelent tanulmányok a zöld múzeumokra és a múzeumok környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos felelősségére fókuszáltak, továbbá praktikus tanácsokat adtak a zöldebb intézmények kialakításának érdekében. Az Egyesült Királyságban egyre több muzeális intézmény igyekszik környezetbarátabbá válni és csökkenteni ökológiai lábnyomát, erőfeszítéseiket pedig meg is osztják a nagyközönséggel, hogy felhívják a figyelmet a környezet fontosságára és a klímaváltozásra.

A londoni Science Museum 2014 nyarán egy olyan installációt mutatott be, amely egy hónapon keresztül a múzeum látogatói és alkalmazottai által termelt hulladékot használta fel. A „kiállítás” a múzeum fenntarthatósági politikájának részeként valósult meg, melynek fő célja a múzeum összes tevékenységében a környezeti és etikai megjelenés javítása. Magában foglalja a hulladék minimalizálását és az újrafelhasználást is, valamint a közönséget is hozzásegíti a környezettudomány jobb megértéséhez.

A Science Museum politikája összhangban áll a zöld múzeum elképzelésével, amely beépíti a fenntarthatóság alapelveit a működésébe és a programjaiba. A téma holisztikus megközelítése figyelembe veszi a múzeumi munka minden területét, a vízfelhasználástól és az energiatakarékosságtól kezdve egészen a múzeumshop hatékony raktározási tevékenységéig.

A fenntarthatóság érdekében minden múzeum megteheti, hogy összeállít egy környezeti politikát, amely kijelöli a rövid-, közép- és hosszú távú célokat. Természetesen mindegyik múzeumnak lehetnek egyedi adottságai és igényei, de van néhány olyan szempont, amelyen keresztül egy intézmény többet tud tenni a környezeti fenntarthatóság érdekében.

Egy múzeum elsődlegesen az energiafelhasználás területén csökkentheti környezeti hatását, emellett ha az intézmény kevesebb energiát használ, annak pénzügyi előnyei is vannak, elég csak a legújabb világítási technológiák alkalmazására (pl. LED-lámpák) vagy a fűtés korszerűsítésére gondolni.  Az intézményi környezeti politika további területe lehet a víz- és hulladékfelhasználás is, melyek megreformálásával egy múzeum nagyon sokat tehet a környezetért, nem beszélve a látogatóknak pozitív példát mutató szelektív hulladékgyűjtésről.

A fenntarthatóság egy másik szemszögből való megközelítése a Happy Museum Project, melynek célja az intézményi és közösségi alkalmazkodóképesség, rugalmasság támogatása a globális pénzügyi és környezeti kihívásokkal szemben. A projekt alapelképzelése az, hogy a múzeumok tökéletes helyet foglalnak el a társadalomban ahhoz, hogy aktívan részt vegyenek a társadalmi jólét kialakításában. Ugyanakkor érdemes lehet átgondolni szerepük egyes vonatkozásait is, mint például a látogatóknak nyújtott élményeket, a gyűjteményekhez vagy éppen a közösségeikhez való hozzáállásukat. A projekt segít a múzeumoknak, az ott dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint további pozitív hozadéka, hogy az együttműködés során a résztvevő felek a fenntarthatóságot szem előtt tartva a társadalom prosperitásához járulnak hozzá.

A pilot-projektekben több mint 20 angliai múzeum és muzeális intézmény vett, illetve vesz részt jelenleg is. Ezek keretében kitalálják a megfelelő programokat, tesztelik őket és megosztják tapasztalataikat egymással, hogy a folyamatos közös kutatás és munka eredményeképpen egy olyan hatékony gyakorlatot alakítsanak ki, amely valóban a közösség és a társadalom hasznára válhat.

Néhány érdekes példa a projektekből:

Manchester Museum: a Happy Museum Projecttől kapott pályázati összegből egy vezető kiadását tervezik, amely a játékos múzeum új szabályait tartalmazza;

Beaney House of Art and Knowledge, Canterbury: a közösséggel való interakció előmozdítása érdekében egy fenntartható művészeti projektet indítottak el;

Shakespeare Birthplace Trust: az alap tervei szerint a Shakespeare egykori felesége, Anne Hathaway által létrehozott falusi ház kertjének fókuszba állítása arra fogja inspirálni a látogatókat, hogy több időt töltsenek a szabadban, legyenek aktívak és értékeljék a zöld tereket;

Garden Museum, London: a múzeum célja, hogy felhívja a figyelmet a vágott virág-üzlet nem fenntartható gyakorlataira, ezért téli virágok és növények ültetésével foglalkoznak a projekt keretében;

Abergavenny Museum: az intézmény a projektben hozzásegíti a látogatókat, hogy kapcsolatot alakíthassanak ki a helybeli termelőkkel, hozzájuthassanak a helyben készült termékekhez és megismerjék a helyi környezetet;

Gwynedd Museum and Art Gallery: a projekt keretében a látogatók a digitális technológiák alkalmazásával megalkothatják saját audio-túrájukat, továbbá ezen technológiák jólétre tett hatását is kutathatják.

(Szabó Dóra)