A Nemzeti Kulturális Alap pályázatának támogatásával megvalósult gyűjteményi katalógus a hazai muzeológiában már ismert, gyűjteményeket feldolgozó műfaj tapasztalataira építve készült el. A szerzőnek és a szerkesztőnek több szempontból példaértékű volt a Néprajzi Múzeum sikeres gyűjteményi katalógus sorozata.
 |
Kiss Kitti kötete a 2010-ben – szintén az NKA támogatásával – elkészített DVD anyagára épülve valósult meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményfejlesztési stratégiája a gyűjtemények hangsúlyosabb feldolgozását célozza, a hazai szabadtéri néprajzi múzeumokkal működő jó szakmai kapcsolat részeként a közös gyűjteményfeltárás lehetőségével is élve. Az országos és regionális közgyűjtemények anyagának feldolgozása, a szakmai-, illetőleg a nagyközönség számára, minél teljesebb formában való közzététele rendkívül fontos tudományos feladat. A hazai skanzenek vonatkozó gyűjteményi tárgyai, kiegészülve a Múzeum saját gyűjteményének anyagával lehetővé tette az országos vizsgálatokat.
A kötet készítője, Kiss Kitti a lehető legteljesebb bemutatásra törekedett: számba vette és feldolgozta az adott tárgycsoporthoz tartozó valamennyi tárgyat, s a bevezető tanulmányban felvázolta az adott tárgycsoport általános sajátosságait, kultúrtörténeti, tárgytörténeti hátterét, a gyűjteményben, a kutatás történetében elfoglalt helyét. A gyűjteményi katalógusban bemutatott tárgyhasználat földrajzi kiterjedése átfogja a Kárpát-medence teljes területét, különösen a 19-20. század fordulójának idejére vonatkozóan – mint ezt a kötet számos térképe is alátámasztja. Annak érdekében, hogy az elkészült katalógus bekerüljön a nemzetközi tudományos és muzeológiai élet vérkeringésébe, a bevezető tanulmánya kétnyelvű (magyar – angol).
A kovácsolt és öntöttvas edények eszközkészletének tudományos feldolgozását Kiss Kitti végezte el, aki PhD disszertációját is ebben témában készíti. Munkáját lektorként Kisbán Eszter érdemben segítette mindvégig. A tárgyak muzeológiai szempontú elemzése adja az értelmező tanulmány elsődleges hátterét. A bevezető tanulmány a történeti áttekintést követően foglalkozik az edények készítésének megoldásaival, a használat idő- és térbeli eltéréseivel. A kerámia edények használatának visszaszorítása, a konyhakultúra változásai és a fémedényeknek ezekben a folyamatokban szerepe is kiderül az archív fotókkal illusztrált tanulmányból. Olyan résztéma is felbukkan a kötetben, mint az öntöttvas edények tisztítása és a női házimunka korabeli jellemzői: pl. „Az edények tisztítása nem csak undorodást és csömört szerez, de sokakban káros és mérges is…”.
A múzeumok gyűjteményeiben található tárgyak hiteles értelmezéséhez elengedhetetlen volt külső levéltári és adattári kutatás is, illetve a hasonló gyűjteményi egységekkel rendelkező magángyűjtemények és közgyűjtemények anyagainak megismerése. Az edényeket előállító gyárak és az edényeken található jelzések összefüggéseit is tárgyalja a kötet. Az egységes elvek alapján elkészített tárgyleírásokat kiváló minőségű színes fotók illusztrálják.
A tárgykatalógus rendszerbe foglalt áttekintést ad a múzeumok gyűjteményeiben fellelhető kovácsolt és öntöttvas edények formai és funkcionális típusairól, készítési technika és készítő központ, illetve funkció szerinti csoportosításban. A katalógus a vidéki múzeumi, tájházi gyűjteményeket kezelők/létrehozók számára is alapvető jelentőségű, olyan tipológiát ad, mely napjainkig hiányzott a hazai etnográfia eszközkészletéből. Alkalmazását tovább erősíti a kötetben található tematikus bibliográfia.
A kaidvány nagy segítséget nyújt a nehezen meghatározható tárgyak leltározásában és a gyűjtemény kultúr- és ipartörténeti hátterének ismertté tételében. Olyan gyűjteményi egység feldolgozására került sor, mely a hazai és a nemzetközi muzeológiában egyaránt komoly érdeklődésre érdemes.
Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 2. (Szerkesztette: Kemecsi Lajos) Skanzen Könyvek, Szentendre, 2012., 199 o.
