Claude Lévi-Strauss 1964-ben írta A nyers és a főtt című tanulmánykötetét. A fogalompárt kulturális antropológusként primitív törzsek anyaghasználatára hozta létre, és nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy jelentésüket megfejtsük.
Mi történik azonban, ha a kulturális antropológiában (illetve Lévi-Strauss munkásságában) viszonylag járatlan diákok száz kategorizálásra váró tárggyal a kezükben kiválasztják ezt a szokatlan osztályozási szempontot? Káosz.
A klassz-listán szerepelt még a hideg-meleg vagy a férfi-női fogalompár is, de ezek egyszerűbbek lettek volna, mint a nyers és a főtt akkor még behatárolhatatlannak tűnő definíciója. Manapság pedig a bonyolult az új minimál.
“Mi a nyers tárgy és mi a főtt tárgy? Határozd meg két-két mondatban.” – szólt az instrukció. Az öt ember tíz meghatározása, ami elsőre pont olyan zavaros volt, mint a következő mondat, néhány átbeszélés után kezdett csak összecsiszolódni. Abban majdnem mindenki egyetértett, hogy a nyers tárgyak a kevésbé bonyolult, újabb, érzelmi töltettől mentes, alapvető dolgok, a főtt tárgyak pedig igényelnek már érzelmi és/vagy technikai összetettséget, régebbiek, idomulnak, kell valami előképzettség a megértésükhöz vagy a rendszerhez amiben vannak. Persze, hogy akadtak ellentmondások, és persze, hogy ez már egy tisztázott verzió, de a részletek túlságosan nyersek és még inkább főttek ahhoz, hogy belemenjek.
Száz tárgy elhelyezése egy ilyen friss és törékeny fogalomrendszerben, amibe ráadásul a projekt flexibilitása miatt be kellett hívnunk újabb (és hagyományosabb) fogalmakat, lehetetlen volt. Így viszont Lévi-Straussnak köszönhetően születtek meg azok a szövegek, amiket a hozzájuk tartozó tárgyakkal együtt mindenki megtekinthet február másodikától két héten át az FKSE Stúdió Galériában.
Hermann Júlia
Mindenkinek ismerős dolgok
megnyitó: 2017. február 2. 18.00 óra Stúdió Galéria (Rottenbiller u. 35.)
|