A mesterséges intelligencia (MI) és a múzeumok összekapcsolása elsőre érdekes gondolatnak tűnhet, azonban jobban belegondolva a múzeumi munka számos területén lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát, például a marketingben vagy éppen a gyűjteménymenedzsmentben. Mivel az MI elsősorban az adatokban rejlő minták alapján készít előrejelzéseket és elemez további adatokat, a segítségével a múzeumok jobban megérthetik a gyűjtemények összetételét, megbecsülhetik a látogatók számát vagy könnyebben azonosíthatják a hamisítványokat.

A képek és arcok felismerésére képes algoritmusok már léteznek egy ideje, a mesterséges intelligenciát már több kulturális intézményben is sikerrel alkalmazták. Hollandiában a The Next Rembrandt nevű projekt keretén belül digitálisan elemezték Rembrandt képeit, hogy jobban megismerjék a festő stílusát. 2016-ban pedig a Recognition nevű projekt nyerte el a Tate Museum IK-díját, melyet minden évben annak a projektnek ítélnek oda, amelyik innovatív technológiát használ arra, hogy a közönséget közelebb hozza a brit művészethez. A Recognition projektben MI algoritmusok segítségével hasonlították össze a Tate Britain egyik művészeti gyűjteményét a Reuters hírügynökség kortárs fotógyűjteményével. A Recognitiont az olasz Fabrica kutatóközpont fejlesztette, egyik fő célkitűzésük az volt, hogy megváltoztassák a mesterséges intelligenciával szembeni előítéleteket.

A projekt során a Reuters adatbázisában fellelhető képeket négy kritérium alapján vetették össze a Tate Britain műveivel. Az algoritmus a tárgyakat, az arcokat, a kompozíciót és a kontextust figyelte, miközben összehasonlította a képeket. Ha egyezést vagy közelítő egyezést talált, akkor a kép-párokat automatikusan egy online galériába helyezte, valamint a Tate egyik kiállításában is megjelenítette. A Recognition weboldalán néhány kép-pár meg is tekinthető, mellettük pedig elmagyarázzák, hogy milyen számítások és megfontolások alapján hozták össze a két képet egy párrá. Természetesen a rendszer még nem tud olyan vonalak mentén gondolkodni, mint az emberi agy, így néhány pár esetében vicces a megfeleltetés vagy a kép leírása, így például egy 1916-os képen a rendszer szerint egy asszony szörfdeszkát tart a kezében.

A gyűjtemények digitalizálásában is nagy szerepe lehet a mesterséges intelligenciának. Nem csak a gyűjteménymenedzsmentet teheti egyszerűbbé, hanem a bemutatást is megkönnyítheti. A British Library nemrég 16-19. századi könyvek digitális verzióinak kategorizálásához és címkézéséhez használta az MI-t, de más módon is kísérletezett a technológiával. A mesterséges intelligencia tanulási és mintafelismerő képességét kiaknázva a kézírással készült szövegeket olvastatták be olyan módon, hogy előtte a már átírt szövegeket elemeztették a szoftverrel.

Nem csak a gyűjtemények esetében lehet segítségül hívni a mesterséges intelligenciát, hanem a látogatószámok előrejelzésében is hasznát vehetjük. Minden intézménynek fontos tudni, hogy mivel vonzhatják be a látogatókat, és hogy mi az, ami meghatározza a látogatásaikat. Ezzel kapcsolatban végzett kutatást 2016-ban a Nesta innovációs szervezet, amely azt vizsgálta, hogy a közösségi média adatait felhasználva és a mesterséges intelligenciát bevonva hogyan lehet megbecsülni a látogatószámokat. Az angol projekt 1300 akkreditált múzeumot vizsgált, felhasználta az Arts Council England múzeumokra vonatkozó alapadatait és a kormány helyi gazdasági, illetve környezeti adatait is. A két forrás mellett a népszerű FourSquare alkalmazást is segítségül hívta a projekt, hogy megállapítsa, melyik múzeumokba „csekkoltak be” legtöbben virtuálisan. A különböző adatok közti kapcsolatokat vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a FourSquare „becsekkolási” adatait felhasználva egész jó eséllyel meg lehet jósolni a jövőbeli látogatószámot – bár a modell csak arra alkalmas jelenleg, hogy három nagy kategóriába helyezze a múzeumokat a látogatószám alapján, pontos számokkal nem tud szolgálni.

Tény, hogy a technológia és vele együtt a mesterséges intelligencia is még számos irányba fejlődhet, a múzeumoknak pedig nem szabad elzárkózniuk a fejlődés elől. Láthatjuk, hogy a múzeumi világ számos területén alkalmazhatóak a legújabb technológiák, így mindenki számára ajánlott a kísérletezgetés.

A bejegyzés alapjául a Museums Association online folyóiratának mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkei szolgáltak.

(Szabó Dóra, www.ommik.hu)