A kultúrák közötti párbeszéd helyszíne

Museums as places for intercultural dialogue: selected practices from Europe - A múzeumok mint a kultúrák közötti párbeszéd helyszínei: válogatott gyakorlatok Európából

Miszné Korenchy Anikó 2011-06-08 09:53
Cikk küldése e-mail:

A kiadvány az azonos című nemzetközi projekt záró kiadványa, amely a 2007 és 2009 között az EU Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával zajló együttműködés tapasztalatait összegzi. A projekt célja az volt, hogy segítsen a múzeumoknak a kultúrák közötti párbeszéd helyszínévé válni, illetve az őket körülvevő társadalom, helyi közösség életében még aktívabb szerepet vállalni. Először a projektben részt vevő múzeumok és oktatási szervezetek (British Museum – UK, Museo de America – SP, Chester Betty Library – IRL, Museo degli Sguardi – IT, Amitié srl – IT) vezetésével a résztvevők feltérképezték a téma különböző aspektusait, összegyűjtötték, majd elemezték a fellelhető európai jó példákat, hogy mások számára is alkalmazható ajánlásokat fogalmazzanak meg. A fenti kutatás eredményeinek terjesztése a fenti múzeumok, illetve a projektben részt vevő ernyőszervezetek (Istituto Beni Artistici Culturali e Naturali Regione Emilia-Romagna – IT, Múzeumok és Látogatók Alapítvány – HU, Torino Önkormányzatának Kulturális Örökség Oktatási Osztálya – IT, Stichting Imagine Identity and Culture – NL) segítségével történt, amelyeknek lehetőségük nyílt összesen 30 kísérleti projekt kezdeményezésére; ezekben a kiválasztott múzeumok a kutatás által kidolgozott eredményeket és ajánlásokat ültették át a gyakorlatba. A projekt tapasztalatait, jó példáit mutatja be ez az angolul és olaszul megjelent kiadvány.

Térkép az identitáshoz

A projekt címének rövidítése egy kis szójátékra is alkalmat ad: MAP for ID – ezt úgy fordíthatjuk, hogy „térkép az identitáshoz”. A projekt célja pontosan az volt, hogy a múzeumokat kulturálisan sokszínű párbeszédsorozat megvalósítására serkentse, majd ezek folyamán elgondolkozzanak azon, hogy az általuk őrzött tárgyak kit/mit hogyan reprezentálnak, mennyire csak az „uralkodó nemzeti kultúrának” adnak teret kiállításaikban.

Az előszóban Christina Kreps, a denveri egyetemi múzeum igazgatója hangsúlyozza, hogy „a múzeumok nem önmagukban léteznek, hanem egyben leképezik az őket körülvevő társadalmat is. A MAP for ID projektek világosan bemutatták, hogy a múzeumok és a kulturális szervezetek nemcsak tükrözik, de a változások katalizátoraiként formálhatják is a társadalmi változásokat.”

Kulturális és művészeti börtönben

A szerkesztők bevezetőjét követő két elméleti fejezetben Elena Delgado, a madridi Museo de America közönségkapcsolati és oktatási osztályának vezetője fejti ki a párbeszédnek helyet adó „harmadik helyként” funkcionáló múzeumok sajátosságait, illetve Jagdish S. Gundara, a University of London oktatási intézményének professzora ad megfontolandó tanácsokat a szűk „kulturális és művészeti börtönben” senyvedő művészeknek, kutatóknak és oktatóknak, és biztatja őket, hogy „kérdőjelezzék meg az eddig biztosnak tartott dolgokat is”, az egész emberiség kultúrájára pedig mint egy „sokablakos házra tekintsenek”.

Szempontok és kihívások

A British Museum és a dublini Chester Beatty Library is összefoglalja a témához kapcsolódó gyakorlatát, de a kiadvány nagyobbik részét a 30 kísérleti projekt országonkénti bemutatása teszi ki. Előtte azonban Simona Bodo összegzi a múzeumi projektek szempontjait, illetve azokat a kihívásokat, amelyekkel az ún. „harmadik hely” megteremtése során szembe kellett nézniük. Bodo egyebek között kiemeli a kultúrák közötti párbeszéd iránti tartós elköteleződés fontosságát, illetve buzdít a különböző közösségek eltérő nézőpontjainak intézményesített megismerésére. Véleménye szerint a bemutatott példákból körvonalazódik egy folyamat, amely túlmutat az eddigi „közönségfejlesztési” modellen: a cél az olyan újabb csoportok behívása a múzeumba, amelyek eddig nem voltak az ilyen jellegű kultúra fogyasztói. Itt már a „kulturális befogadásnak” az a modellje kezd kibontakozni, amelyben a múzeumok tudatos stratégiai döntésének eredményeképpen a látogatók alkotóként, értelmezőként és kommentátorként is jelen vannak az intézmények mindennapi életében. A részletesebben bemutatott 30 kísérleti projektet megvalósító múzeumok nagy része már elindult ebben az irányban.

Hazai példák

A több mint egyéves munka összefoglalása nem könnyű dolog, de a szervezők által meghatározott egységes formátum segíti a könnyű eligazodást a projektek között: a célok összefoglalása után a kötet bemutatja magát a folyamatot, majd az eredményeket, és természetesen közli az egyik legfontosabbat, a megvalósítók elérhetőségeit. Az esettanulmányokat nagyszerű képek illusztrálják. Fontos kiemelni, hogy Magyarországról is hat – széles földrajzi és értelmezési skálát – bemutató projekt került be a kiadványba, a Múzeumok és Látogatók Alapítvány közreműködésével.

Angyalföldi underground – XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. – Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
A cél Budapest XIII. kerületi, adott időben meglévő graffitijeinek fotódokumentációs átmentése volt, illetve ezek egy részének – mint a szubkultúra és az ún. domináns kultúra közti párbeszéd egy szeletének – kiállítási bemutatása.

A Munkácsy-trilógia és közön(s)ségei – Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága – Déri Múzeum
A Déri Múzeum Munkácsy-terme (valamint a festmények és a festőművész) egymással ellentétes látogatói-befogadói magatartást vált ki, illetve e kultikusnak is nevezett térnek egymástól jelentősen eltérő elvárásnak kell megfelelnie. A projekt célja az volt, hogy a nézőpontok különbözőségét tudatosítsa, és elősegítse a különböző nézetek képviselőinek kölcsönös megértését.

Gyűjtemények gyűjteménye – Vasi Múzeumbarát Egylet
A projekt célja olyan múzeumi események, nonformális és informális tanulási helyzetek létrehozása volt, melyek a különféle gyűjtemények keletkezését életrajzi aspektusból értelmezik, és a generációk közötti párbeszéd tárgyává teszik. Konkrét célja egyrészt a projektrésztvevőkkel közösen a gyűjtés eltérő folyamatainak feltárása és dokumentálása, másrészt az így nyert eredményeket hasznosítva, egyes magángyűjtők bevonásával a múzeum közösségi térré, egyfajta találkozási hellyé alakítása.

Kontaktzóna – interkulturális dialógus és együttműködés – Néprajzi Múzeum
A Néprajzi Múzeum dialógust kezdeményezett Budapesten élő, különböző országokból érkező migránsok, illetve a múzeum munkatársai között. A projekt során a migránsok megismerték azt a képet, amelyet a múzeum az ő kultúrájukról kialakított, illetve a muzeológusok megismerték a migránsok mai személyes életvilágát, kortárs kultúráját.

MOSOLY – a legrövidebb út a látogatóbarát múzeumhoz – Szépművészeti Múzeum
Olyan példaértékű frontszemélyzet – elsősorban teremőrképzés megvalósítása volt a cél –, mely három pilléren nyugodva (kommunikációs tréning, angoloktatás és intézményi/gyűjteményi alapismeretek) más múzeumok számára jól és könnyen hasznosítható tananyag-, módszertan- és tapasztalatgyűjtemény kidolgozására is lehetőséget nyújt.

Több mint élettörténetek. Sorsok” – Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága – Janus Pannonius Múzeum
A magyarországi németség kollektív büntetése a második világháború utáni években, baranyai visszaemlékezések és tárgyak tükrében. A cél élettörténetek gyűjtése volt, és ezekből, illetve az idevonatkozó tárgyi anyagból kamarakiállítás és tájékoztató anyag összeállítása.

Az alapítvány hetedik és saját projektjeként, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal együttműködve, egy hat részből álló Nemzetiségi Teaház-sorozatot rendezett. A teadélutánokon hat olyan kisebbség [német, zsidó, szerb, örmény, szlovák és bolgár] mutatta be kultúráját, amely jelentős szerepet töltött be Budapest vendéglátásának és kereskedelmének történetében.

Az olasz, spanyol és holland példák szintén színes földrajzi és tematikus változatosságot mutatnak, kezdve a torinói város feltérképezéstől a madridi „uzsonnadialógusokon” át a holland „helyi közösségi pénznem” bevezetésig.

A projekt résztvevői és a kiadvány készítői remélik, hogy „példáikkal hasznos segítséget és egyben párbeszédre buzdító gondolatokat nyújtanak a múzeumi közösségnek a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának és hasznosságának a megértésében, illetve a jó példák további nemzetközi megosztásában”.

Museums as places for intercultural dialogue: selected practices from Europe - A múzeumok mint a kultúrák közötti párbeszéd helyszínei: válogatott gyakorlatok Európából
Szerkesztette: Simona Bodo, Kirsten Gibbs és Margherita Sani

A praktikus és ízléses kiállítású kiadvány ingyenesen átvehető a Múzeumok és Látogatók Alapítványnál, illetve letölthető a www.mapforid.it oldalról.

kategóriák