(Az utópisztikus tárgy és történet a BKF Média design szakos hallgatóinak Rekreátorok című projektje keretében készült, amely során a hallgatók használaton kívüli elektromos eszközöket szedtek elemeikre, megtisztították műanyag burkolataiktól, majd egészen más, működő szerkezeteket hoztak létre. Minden szerkezet történetbe ágyazódott: alkotója fantáziájának és futurisztikus elképzeléseinek történetébe. A szerk.)
A CP/MX-42 bolygókutató mikro-robotot a NASA fejlesztette ki az újonnan felfedezett Kepler 22-b felszíni, illetve felszín alatti talajrétegeinek kutatására. A robot az általa gerjesztett légáramlattal képes lesz a felkavarodó porból mintát gyűjteni, és ezeket tárolni a rögzített adatokkal együtt.
A közelmúltban nagy vitákat hozó felfedezés szerint, a neutro-fotoszubkvadráns gyorsítótechnológia segítségével – mely a fény sebességének csaknem tizenkétszeresére képes – ez az apró szerkezet eljuthat a körülbelül 600 fényévnyi távolságra lévő Kepler 22-b jelű exobolygóra. A kiszámított ellipszispályára való beállás után egy évvel le is szállhat majd így az utazás kicsivel több, mint 52 évig tart majd.
A fellövés után, mely 2013-ban várható, a CP/MX-42 már az út kezdeti szakaszában elkezdi az adatok gyűjtését. Ezen információkat nyers, illetve általa elemzett formában is eljuttatja a Földre, ahol a kutatók további számításokat végeznek a pontosabb eredmények érdekében.
Körülbelül az út harmadánál egy olyan kisbolygó mellett is elhalad, amelyről a kutatók azt remélik, hogy alkalmas lehet űrbázis kialakítására a későbbiekben. Az F-3309 jelű égitestről sztereofelvétel is készül, miközben a mikro-robot elhalad mellette. Az infra- és röntgenképek is nagyban hozzájárulnak majd a feltérképezéshez, melyet a Kepleren is elvégeznek majd.
Miután az üzemanyag elfogyott, a CP/MX-42 napenergiából fogja táplálni hajtóműveit és berendezéseit, melyeknek az út 70%-ában működnie kell. A három fázisú napkollektoros fény-hő aktív energiatároló egység először a Nap hőjét alakítja át a készülékben található hélium ionokkal dúsított meta-autunit kalcium tartalmú uránfoszfát vegyületből (Ca(UO2)2(PO4)2×(2~6)H2O) telített szénhidrogénné (C4H21+O3). A második fázisban indukciós eljárással elektromágnesességet generálnak a már említett vegyületek segítségével (ez járulékos energia, melyet a műszerek használnak fel), végül pedig a harmadik fázisban elégetésre kerül – s így hajtóanyaggá válik – a keletkezett gáz, melyet visszaforgatva – a minimális anyagveszteséggel számolva – 0,00000128 százmilliomod része veszik csak kárba.
A CP/MX-42 legközelebb 2119-ben térhet vissza a Földre, és ekkor lehet leghamarabb elkezdeni a Kepler-22b jelű exobolygó talajmintáit elemezni, melyből kiderülhet, van-e élet vagy víz az égitesten.
A CP/MX-42 bolygókutató mikro-robot még ezen a héten élőben is megtekinthető a Rekreátorok című kiállításon a Fuga Galériában (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)
|