„Egy Josef nevű ötvösnek volt egy kis üzlete, ahová időről időre benéztem. Egy napon, amikor a tulajjal kávéztunk, két földműves jött arra, kezükben néhány apró gemmával. Josef felvilágosított, hogy azok „gyűrűgemmák”.
A parasztok gyakran találtak gemmákat, gyűrűket, és hasonló dolgokat, amikor eső után a romok között sétáltak. Aznap léptem rá a műgyűjtővé válás útjára, amely a mai napig tartó szenvedéllyé vált” – mesélte Yüksel Erimtan a hírlapoknak évtizedekkel később. A képen látható látható szövegfal-domborművel díszített vörösréz főkapu rendkívül erőteljes vizuális jelként funkcionál.
|
Vécsey Axel |
(0) |
Baselitz. Újrajátszott múlt
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
Gésák a Duna-parton. A japán kultúra hatása a magyar művészetre
Árny a kövön - Ország Lili (1926–1978) életműkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
|
Az Erimtan Múzeum Ankarában 24
|