©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A fizetett mesterlövész

A Lélek és Test, az Hervé 100 és a Fotóművészet születése című kiállítások után egy újabb fotóművészeti kiállítás látható a Szépművészeti Múzeumban: a terekben Helmut Newton fotográfiái.

Helmut Newton a 20. századi fotográfia egyik legnagyobb hatású alakja, neve egyet jelent a neves divatmagazinokban megjelent forradalmasított fotográfiával. Műveinek újszerű témái, beállításai gyakran sokkolták, megbotránkoztatták az embereket, de tagadhatatlan, hogy átformálta az addigi reklámfényképezést. Központi témái a meztelenség, a hatalom, a divat, a pénz, a testiség és a brutalitás. Nem nevezhetjük egyértelműen divatfotósnak, sem aktfotósnak vagy portréfotósnak, öt évtizednyi munkássága nehezen kategorizálható, műfajokon átívelő. Már fiatalon szeretett fényképezni, felnőtt korában pedig igazi szenvedélyévé vált. Köszönhetően a neves tervezők és újságok számára készített reklám- és divatfotózásoknak, a fényképezés számára nemcsak örömet, hanem kényelmes megélhetést is teremtett. Azt vallotta, hogy számára csupán a modell testének formái az érdekesek, képeivel mégis egészen sajátos atmoszférát teremtett, ami megkülönböztette a többi fotográfustól. Intim pillanatokba, privát életekbe pillanthatunk bele, szenvtelen beállításaival, szokatlan témaválasztásaival megdöbbentve, megbabonázva a kép szemlélőjét. Modelljeiről készült portréit ugyanez az intimitás, ugyanakkor távolságtartó hűvösség jellemzi. Számlálhatatlan híres embert fotózott, mint Monica Belluci, Catherine Denevue, David Bowie, Claudia Schiffer, Jodie Foster, Sigourney Weawer, Linda Evangelista, Gena Rowlands, Madonna, Kate Moss, Carla Bruni, Ornella Muti, Cindy Crawford, Anthony Hopkins, Ralph Fiennes, Andy Warhol.

Newton 1920. október 31-én született Berlinben Helmut Neustädter néven, iskoláit is itt végezte. A fotózás gyermekkora óta érdekelte, ekkor vette meg első kameráját. 1936 és 1938 között gyakornokként dolgozott a portré és divatfotós Yva-nál (Else Neuländer-Simon). 1938-ban az egyre inkább totálissá váló náci uralom elől, két fényképezőgéppel Szingapúrba emigrált. Innen 1940-ben Ausztráliába ment és öt éven keresztül szolgált a hadseregben, 1946-ban megkapta az ausztrál állampolgárságot. 1948-ban vette feleségül korábbi modelljét, June Brunell színésznőt, akivel élete végéig együtt élt. Házasságuk alatt felesége is elkezdett fotózni Alice Springs néven, filmet is készített férjéről. Newton 1956-ban Londonban aláírt egy éves szerződést a brit Vogue-gal, amit 11 hónap múlva felbontott. Ezután Párizsba ment, majd visszatért Melbourne-be és az ausztrál Vogue-nál helyezkedett el.  1961-ben Párizsba költözött, ahol szintén az említett újság francia kiadásánál dolgozott, valamint készített képeket a brit változat, a Queen és az Elle számára is. 1971-ben Newton szívinfarktust kapott New Yorkban, amiből sikeresen felgyógyult. 1975-ben megrendezték első kiállítását a párizsi Nikon Galériában, a következő évben megjelent White Women könyvének első kötete. 1981-ben Helmut és June Párizsból Monacóba költözött, innentől a teleket Los Angelesben töltötték. 2000-ben, 80. születésnapja alkalmából nagyszabású retrospektív kiállítást rendeztek a berlini Új Nemzeti Galériában, amit később kiállítottak többek között Londonban, New Yorkban, Tokióban, Moszkvában és Prágában. 2003-ban formális megegyezés született a Porosz Kulturális Örökség Alapítványával (Stiftung Preußischer Kulturbesitz) a Helmut Newton Alapítvány létrehozásáról Berlinben, ami Newton 2004-es halála után nem sokkal megnyílt.

10 év fotóinak válogatását tartalmazza a Helmut Newton Képes Újságja (Helmut Newton’ Illustrated). Ezt maga a művész jelentette meg, lehetővé téve, hogy szerkesztőktől, ügyfelektől, és konkrét kiállításoktól függetlenül egy saját képválogatást hozzon létre, mely jól jellemzi munkájának heterogenitását. Összesen négy szám készült: 1987-ben kettő jelent meg „Szex és hatalom” (Sex and Power) és „Egy kiállítás képei” (Pictures from an Exhibition) címmel. Ezeket 1991-ben követte az „Ott voltam” (I was there) című szám, melyben az igaz-hamis kérdését feszegeti. Az utolsó 1995-ben készült el, melynek borítóján maga Newton fekszik a földön könyökölve egyik saját aktképének molinóján, a kötet a „Dr. Káprázat” (Dr. Phantasma) címet viseli. A meztelenség, a zsurnalisztikai képek és a szenzációhajhász portrék provokatív egyvelegével a kötetek a 80-as, 90-es évek meghatározó erejű vizuális dokumentumaivá váltak.

HELMUT NEWTON 1920   ̶ 2004

Szépművészeti Múzeum 2013. április 3. - július 14.