©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A magyar kultuszital

Szeptember elején vándorkiállítás nyílik a Hansági Múzeumban a szódáról. AJÁNLÓ.

„Mert a szódavíz nem ásványvíz, ezt jegyezzük meg jól. A szóda már a civilizáció, ez igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka.” – írta Márai Sándor Magyar borok című művében, amely akár mottója is lehetne a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szeptember 5-én a Hansági Múzeumban nyíló vándorkiállításának.

Más országokban nem futott be ekkora karriert a szóda, mint nálunk. Készítésének nagy hagyományai vannak hazánkban: a 20. század elején még tíz gyár működött Magyarországon. A szódafogyasztás átszőtte a hétköznapjainkat, amit a fröccs vagy spritzer máig tartó népszerűsége is jelez. Ezen kívül több nemzedékek adott megélhetést e „tisztes ipar”, további millióknak felüdülést, örömet, enyhülést és élvezetet ez a gyöngyöző ital. Mindennapjaink természetes társává vált, vegyítjük borral és szörpökkel, hittünk és hiszünk gyógyító erejében. Megihlette legnagyobb művészeinket, irodalmi és képzőművészeti alkotások témája lett.

Aki ellátogat a Hansági Múzeum (Mosonmagyaróvár) október végéig látogatható vendégkiállítására szódásüvegek rendkívül változatos kollekcióját csodálhatja meg. A dokumentumok nemcsak a szódagyártás műszaki tudnivalóiban igazítanak el, hanem láthatunk elfeledett plakátokat, amelyek bizonygatják a szódavíz egészséges voltát,és fogyasztására buzdítanak. Találkozhatunk újságkivágással, amely arról igyekszik meggyőzni a szódásokat, hogy ló helyett szamárral húzassák a szódás kocsit. És fény derül a „veri, mint szódás a lovát” mondás eredetére is.

Már csak a hosszú élet titkával maradnak adósak a rendezők.