©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Minden napra új tárlat

A héten egymást érik a kiállításmegnyitók; a fővárosi és a vidéki kínálatból kiválogattuk a legérdekesebbeket.

Pesten és Budán

Európai uniós csatlakozása alkalmából köszönti Horvátországot a Néprajzi Múzeum szeptember 11-én nyíló tárlata. A kiállítás a múzeum 1872-1920 között létrejött gyűjteményének tárgyaival annak bemutatására vállalkozik, milyen európai folyamatok alakították, tagolták a 19. századi népi kultúrát. A Több mint szomszéd – mozaikok a horvát népi kultúrából című tárlat néhány jellegzetes darabját Tárgy rovatunkban részletesen is bemutatjuk.

Szeptember 12-én két új kiállítás is nyílik a Magyar Nemzeti Galériában; az egyik Marc Chagall, a másik pedig Ámos Imre műveit mutatja be. Két művész, akinek életművében sorsa, vallása, zsidó identitása központi szerepet játszik: Chagall az öreg, a mindent és mindenkit túlélő mester, Ámos pedig a fiú, a fiatalon meghalt mártír. Kettejük sorsa és művészete annak ellenére is közös, hogy csupán egyszer találkoztak, Párizsban, 1937. október 4-én, néhány termékenyen együtt töltött óra erejéig. A két kiállítás szeptember 13-tól jövő év januárjáig látogatható.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum népszerű interaktívkiállítás-sorozatának legújabb darabja szeptember 14-én nyílik a Vajdahunyadvárban. A Nyomozás – kiállítás és detektív játék látogatói kipróbálhatják, mennyire jó megfigyelők, milyen jól tudnak olvasni a nyomokból, és milyen ügyesen illesztik össze a szellemi kirakós darabkáit, azaz kinyomozhatják, milyen nyomozó válna belőlük. Az érdeklődők az interaktív kiállítást végigjárva betekintést nyernek a nyomozás világába: megtudhatják az idők során milyen sok területen volt szükség szemfüles detektívekre, és hogy az egykori kódfejtők miként bukkantak a múlt titkainak kulcsára, de kiderül az is, milyen jeleket értelmezett az indián nyomkereső, hogyan dolgoznak a nyomkövető kutyák, tényleg egyformák-e az ikrek ujjlenyomatai, vagy hogy mit árulnak el mások önkéntelen gesztusai. A kiállítás november 3-ig várja a látogatókat, akik egy nem mindennapi feladatot is kapnak: a több száz méter hosszú nyomozó-szőnyeget követve a Magyar Mezőgazdasági Múzeum termein át maguk is végére járhatnak egy izgalmas rejtélynek, és kézre keríthetik egy gyémántrablás tettesét.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár legújabb időszaki kiállítása Semmelweis Ignác alakját és felfedezését idézi fel, s bemutatja, hogy Semmelweis értékelése hogyan változott az elmúlt másfél száz évben. A kiállítás nemcsak a tudománytörténet oldaláról vizsgálja a híres magyar orvos munkásságát: a hangsúly Semmelweis kultuszának bemutatására került. A Semmelweis ábrázolások, a róla készült dokumentum-, és játékfilmek, valamint a 19-20. századi visszaemlékezések, a történeti és népszerűsítő irodalom legjellemzőbb textusainak prezentálása egy tragikus ember életét elevenítik fel. A kiállítás azokat a kérdéseket is megfogalmazza, hogy hogyan bontakozott ki Semmelweis életének tragikuma, s mennyiben és miként volt felelősek érte kortársai vagy éppen ő maga?
A Semmelweis ikon című kiállítás aktualitását az adja, hogy Semmelweis életművét – a SOM felterjesztése alapján – az UNESCO 2013 júniusában a Világemlékezet részévé nyilvánította. A kiállítás 2013. szeptember 13-tól látogatható a SOM Apród utcai épületében (Semmelweis szülőházában, és hamvainak nyughelyén). 2013. december 13. – 2014. január 31. között Rómában, a Római Magyar Akadémián, s terveink szerint 2014 áprilisától Párizsban, az UNESCO székházában.

Vándorló tárlatok

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nagy sikerű kiállítása, a Mítosz és valóság – Az erényöv titkos története ezen az őszön Győrben vendégeskedik. A Rómát is megjárt, egyedi látványú tárlat az erényöv mítoszának felfejtése során a 18-19. század emberének szexualitáshoz fűződő viszonyáról is szól. A téma iránt érdeklődők szeptember 15-től egészen november végéig merülhetnek el a múlt izgalmaiban.

A Sóstói Múzeumfaluban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendezkedik be szeptember 14-én. Típusbútor: A falusi lakáskultúra a Kádár-korban című kiállításuk a korszak mára klasszikussá vált lakberendezési tárgyain keresztül a falusi életmódváltás és ezzel párhuzamosan a lakótér funkcióinak változását mutatja be.