©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Micsoda hét!

Női festők előtt tisztelegnek Szentendrén, szenzációs leletekre építő régészeti kiállítás Szolnokon, Pannon Tenger Miskolcon, a legismertebb észt grafikus munkái Győrött, Rozsda Endre az MNG-ben és még nincs vége, olvassanak tovább!

 
Az idő ölelésében 
Ezzel a címmel mintegy száz festményen, számos grafikán és fotón keresztül tekinti át a száz éve született Rozsda Endre életművét a MNG megújult kiállítási terében keddtől látható retrospektív kiállítás, amely a Rozsda Endre Baráti Társaság és a Budapesti Francia Intézet együttműködésével jött létre. A neves magyar-francia festőnek volt már retrospektív kiállítása a Műcsarnokban, a Szépművészeti Múzeumban és a Mai Manó Házban, jelenleg pedig a Várfok Galériában láthatók munkái, de ilyen mélységű áttekintést azonban még egyik kiállítás sem adott. A Francia Intézet és Rozsda kapcsolata hosszú múltra tekint vissza: miután a kommunisták betiltották a festő műveit, és Rozsda az 1956-os forradalom során elhagyta Magyarországot, a Francia Intézet akkori igazgatója, Guy Turbet-Delof csempészte ki autójában a művész itt maradt munkáit.
 A Rozsda-kiállítás mindegyik terme a mester egy-egy eltérő arcát, egyben egy-egy alkotói korszakát mutatja be, kronologikus rendben. A tárlat 2014. március 2-ig látogatható.
Reti Saks észt grafikus kiállítása Győrben
A Kínától Portugálián át Kanadáig számos országban, három évtizede kiállító Reti Saks észt grafikusművész nevét leginkább a nemzetközi kisgrafikai fesztiválokon aratott sikerek tették ismertté. Nagyméretű, sajátosan borongós hangulatú figurális művei mellett kisebb, absztrakt, mélynyomású technikával készült sorozatokat is alkot, illetve könyvillusztrációval is foglalkozik. Reti Saks különleges hangulatú, szuggesztív munkáival a budapesti közönség tavasszal a Galéria IX kiállításán találkozhatott, jelenleg pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum Mese itt, mese ott című tárlatán látható grafikája. A művész kivételes érzékenységű grafikáin gyakran feltűnő törékeny lányból az évek során érett, a világot figyelő és megérteni akaró nő vált. Ez a finoman hallgatózó, már-már mesébe illően szép alak egyre félénkebben nyújtja kezét az őt körülvevő, mind zavarosabb és komorabb világ felé. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Magyarországi Észt Intézet által gondozott kiállítás december 10-ig látogatható a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

Az Őserdei ösvényeken - A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora, valamint A Kárpátok ásványai című állandó kiállítással nyitotta meg kapuit a köztudatban Pannon-tenger múzeumként ismert Földtörténeti és Természetrajzi Tár a miskolci Herman Ottó Múzeumban szerdán. Az új egység egy új épületszárnyban kapott helyet, és a 2007-ben Bükkábrányban megtalált 7,6 millió éves bükkábrányi mocsárciprusok mellett a Kárpát-medence (Pannon-medence) kialakulását, a rudabányai ősmajomhoz kapcsolódó kutatásokat és a Kárpátok ásványait mutatják be. A 435 millió forintos beruházás az Új Széchenyi Terv keretében valósult meg.

 
 

Széchenyi egykori csónakjának makettje látható szerdától a Közlekedési Múzeumban. Széchenyi István ezen a csónakon utazott 1830-ban az Al-Dunán, hogy felmérje, miképp lehet hajózhatóvá, ezáltal a magyar árukat szállító hajók előtt szabaddá tenni a Vaskapu vidékét. A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs jetski magyar bajnok adományozta a múzeumnak. A makettet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester készített. Az 1:10-es méretarányú mása jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata. 
 Az eredeti a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években, nevét a gróf édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta.

Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen kilenc alkalommal járt a helyszínen. Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, így a magyar áruk - elsősorban a gabona - ezen az útvonalon nem érhették el a tengert. A Juleitta és a Desdemona hajókkal megtett utakon Széchenyi társaival, Waldstein-Wartenberg János gróffal és Beszédes József mérnökkel együtt azt mérte fel, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez egyebek közt a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását jelentette. A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba. Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna - közepes vagy magas vízállás esetén - gőzhajóval járható lett, sőt, az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.
 

 

Honfoglalás kori leletekből nyílt kiállítás szerdán a szolnoki Damjanich János Múzeumban. Az 1995-96-ban, a millecentenárium idején megrendezett tárlat óta nem volt a honfoglalás korának régészeti leleteit bemutató, érdemleges esemény a hazai múzeumokban. A mostani tárlat egyik szenzációjának az utóbbi évek legfontosabb felfedezése, a feltehetően egy honfoglaló törzsfő szűkebb kíséretének sírjaiból származó rendkívül gazdag nagykörűi leletanyag számít. A zömmel ezüstkincsekből álló együttes restaurálása a közelmúltban fejeződött be a Magyar Nemzeti Múzeumban, így azt teljes szépségében csodálhatják meg az érdeklődők.
 Más közgyűjteményekből, a Magyar Nemzeti Múzeum mellett az egri Dobó István Vármúzeumból, a kecskeméti Katona József Múzeumból és a kalocsai Viski Károly Múzeumból is válogattak a Közép-Tisza-vidékről származó honfoglalás kori leletek közül a kiállításra. A látogatók egy kisfilm erejéig a régészeti feltárás menetébe is bepillantást nyerhetnek.
 A most látható anyag a 10. században lehetett együtt utoljára, és jól reprezentálja egy, a Tisza középső szakaszán azonosítható honfoglaló törzsnek a közrendűektől a törzsfőig terjedő valamennyi társadalmi rétegét. De olyan ritkaságokat is lehet látni, mint például egy teljes aranyöv, illetve vezéri ezüstcsésze, amelyből csupán néhány darab létezik a világon.
 A kiállítás Szolnok után más helyszíneken is látható lesz.
 
A láthatatlan ember arcai
A Gárdonyi Géza életének "titkos" oldalát is bemutató, csütörtöktől látható új időszaki tárlaton az is kiderül, miért párbajozott többször az író Szegeden töltött évei alatt. Az összecsapásokon csak első vérig küzdöttek, a párbajozást azonban ekkor már büntették, így Gárdonyi kétszer is börtönbe került. A legendás író kultikussá vált regényeit - az Egri csillagokat, az Isten rabjait, a Láthatatlan embert és az Ida regényét - újszerű, formabontó módon mutatják be a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Gárdonyi Géza saját titkosírást fejlesztett ki az 1900-as évek elején: ebben a formában vezette naplóit és különböző noteszeit. A családban tréfásan "tibetűknek" nevezték az írást, amelyet jóval halála után, az 1960-as években tudtak csak megfejteni. A tárlat több eredeti, ezzel a rendkívül bonyolult titkosírással készült jegyzetet és dokumentumot bemutat. A Szegeden március közepéig látható kiállítás a Dobó István Vármúzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös vándortárlata.
Alkotó vagy múzsa?










Vajda Júlia
Szántó Piroska
Vaszkó Erzsébet
Modok Mária
Anna Margit



Öt szentendrei kötődésű női alkotó, öt önálló művészegyéniség – Anna Margit, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Modok Mária és Vaszkó Erzsébet – mintegy száz alkotásából látható válogatás mától a szentendrei MűvészetMalomban. A Szentendre művészeti életében jelentős alkotói pályát befutó Anna Margit és Vajda Júlia férjükön, Ámos Imrén, illetve Vajda Lajoson keresztül közvetlenül is kötődnek a sokszínű szentendrei művészethez, de az utóbbi idők kutatásai, monografikus feldolgozásai megmutatták azt, hogy a korábban "festőzseni" férjük művészetének árnyékában kezelt alkotók önálló művészegyéniségek. "Éppen női mivoltukból, társadalmi szerepükből, családi viszonylataikból következően festői világukban differenciáltabban, reflektáltabban tárulkoznak fel. A kiállításon szereplő alkotók nem voltak feministák, nem tömörültek külön csoportba, hogy így keressék az érvényesülés lehetőségeit. Férfi kollégáikkal együtt dolgoztak, elszántan próbálták megtalálni saját hangjukat, amelyek – nem feltétlenül tudatosan - saját női létük megélésének egyéni módjai. A kiállítás január 12-ig látható.
 
Alma és fája - színházi metszéspontok
 
E címmel nyílik szombaton az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben az a kiállítás, amely egyrészt Kós Károly építész színházi munkásságát, és egy külön álló egységben lánya, Koós Zsófia színésznő pályáját mutatja be. A kiállítás a családi kapcsolatokon túlmutatva két művész életének egy sajátos vonulatát rajzolja meg, amely a Budai Nagy Antal című darab kolozsvári bemutatójában fonódik össze. A darab szerzője és színpadi látványának megálmodója Kós Károly volt, Koós Zsófia pedig szereplője. A két kiállítás együttesen az erdélyi művészet páratlan kettőséről, apa és lánya művészetének különbözőségéről és rokonságáról szól. Ugyanakkor megfogalmazza a dilemmát, amelyet egy korszakot meghatározó művész tehetséges gyermeke érez. A tárlat 2014. január 22-ig látogatható.
 

Európa egyik legnagyobb kortárs videóművészeti gyűjteménye, a düsseldorfi Julia Stoschek Collection anyagából mutat be válogatást szombattól a Műcsarnok, melyen 11 művész összesen 500 órányi munkája látható. A tárlat a várost, az épített környezetet, valamint az egyén és a társadalom gyakran konfliktusos, ellentmondásokkal teli viszonyát vizsgálja, három művészgeneráció munkáin, elsősorban videókon keresztül. A hatalmas mennyiségű anyagra tekintettel a kiállítást egy belépővel két alkalommal lehet megtekinteni 2014. február 23-ig.

	
	


	
Kapcsolódó cikkek:

			Mucha és társai 

			Angyalképű hipsterek

			Saját porral csiszolni a gyémántot

		

	
Cimkék:

	kiállítás,gyűjtemény,látogató