A Dobó István Vármúzeum, „Múzeum és Játékhagyomány - Továbbélő játékkultúra” címmel 2012. március 8-9. között szakági képzést rendezett. A szakági képzés a játékmuzeológia sajátos gyűjteményi csoportjával foglakozó muzeológusok és a múzeumpedagógia területén dolgozó szakemberek továbbképzésére irányult, valamint szakmai segítséget nyújtott a játéktervezést oktató, képző intézmények pedagógusainak, a képző és iparművészet terén alkotó szakembereknek.
A konferencia előadásait a Dobó István Vármúzeum 2013-ban a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával az AGRIA (Dobó István Vármúzeum Évkönyve) XLVIII. tematikus évkönyvében, 600 példányban megjelentette. A kötet a hazai játékmuzeológia tárgyi gyűjteményeinek hiánypótló szakirodalma lett, valamint a továbbiakban segédanyagként szolgálhat a játéktervezést oktató intézmények és játékkészítő népi iparművészek és kézműves alkotók számára.
A tematikus kötetben a múzeumi gyűjtemények játékanyagára vonatkozó legújabb kutatások jelentek meg. Az alábbi szakterületek legújabb eredményei kerültek bemutatásra, néprajztudomány: a tájegységenkénti anyagfeltárás és meglévő játékgyűjtemények dokumentálásának, és oktatási- játéktervezési lehetőségeinek bemutatása, játékkiállítások és látványtár tematikai felépítése, módszertana. Történettudomány: helytörténet és játékkereskedelem. Művészettörténet: gyermekművészeti kiállítások, meseillusztrációk, iparművészeti gyűjtemények játékai, a hazai játékműhelyek ritka darabjai. Régészet: játék a múzeumi gyűjtemények régészeti leletei között. Múzeumpedagógia: a múzeumi gyűjtemények játékainak bemutatása, tanításának lehetőségei, módszertana, múzeumi játékos kiadványok. Művészeti oktatás: tradicionális technikák, népi játékképzések.
A kötet tanulmányai felszínre hoztak több napjaikban jelentkező problémakört: tárgygyűjtés- tárgyhalmozás, játékmúzeumok-játékkiállítások létjogosultsága, megújulása és hozadéka, játékok a látványtárban, a játékhagyományok oktatása, átadásának kérdései, tradicionális népi technikák alkalmazása a kortárs tárgytervezésben, élhető játékhagyomány, a gyermekfoglalkozások és felnőttképzés lehetőségei, kísérletek a népi játékok életben tartására, múzeumpedagógiai gyakorlatok, tapasztalatok.
A tematikus kötet az alábbi 21 szerző tanulmányait tartalmazza:
Császi Irén: Múzeum és játékhagyomány – Továbbélő játékkultúra
Györgyi Erzsébet: A nemzetközi gyermekévtől a hazai játékmúzeumokig
Kalmár Ágnes: 30 éves a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
Peterdi Vera: Ritka kincsek – Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban
Haider Edit: Stippek József játéktervei a Magyar Nemzeti Múzeumban
Nagy Veronika: Muzeológiai esélyek és kihívások- a megújuló Moskovszky-gyűjtemény
Szojka Emese: Babák és játékok – a tárgyhalmozás esete
Bereczki Ibolya: Játékgyűjtemény a Néprajzi Látványtárban
Bodnár Zsuzsanna: A Sóstói Múzeumfalu népi gyermekjáték gyűjteménye, időszaki kiállításai
Kapitány Orsolya: A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi játékgyűjteménye
Harcsa Tiborné: Az Óvodamúzeum
Karlócai Mariann: Hogy jön létre egy játékgyűjtemény a 20. század második felében?
Tészabó Júlia: Játékok a gyermekek tárgyi kultúrájának kontextusában -A gyermekművészeti kiállításoktól a gyermekkor-múzeumokig
H. Szilasi Ágota: Mesefa: Lesznai Anna meseillusztrációi a Hatvany Lajos Múzeumban
Dávidné Matúz Edit: Játékkiállítások – Játékok a kiállításokban
Török Róbert: A budapesti játékkereskedelem története – Egy kiállítás és hozadéka
Sándor Ildikó: Élhető hagyomány játékkal. Népi játék a Hagyományok Háza felnőttképzésein és gyerekfoglalkozásain
Lázár Katalin: A hagyományos játékok szerepe napjainkban
Szécsényi Orsolya: „Egerbe vót egy kis bót” – avagy a játék továbbélése a múzeumpedagógiában
Stepán Kata: „Kicsi vagyok én...”Múzeumpedagógiai program a szennai Szabadtéri Néprajzi
Gyűjteményben
S. Fekete Ágnes: Az egri múzeum évkönyveinek cikkbibliográfiája (1995–2010)
