 |
| ©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva. |
Friss,ropogós az ajánló
Fiatal formatervezők és iparművészeti ösztöndíjasok munkái,legendás gőzmozdonyok, föld alatti mecseki bánya vágat, Munkácsy festmények - egy mondatban a hét kiállításairól.
Szerző: Magyar Múzeumok Online | Forrás: | 2014-02-21 14:17:57
A hagyományoknak megfelelően közös tárlaton mutatják be munkáikat a Moholy-Nagy László formatervezési, valamint a Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíjasok péntektől az Iparművészeti Múzeumban. A formatervezés és az iparművészet között nincs éles határ, noha az ipari háttér visszaszorulása óta a formatervezőknek talán nehezebb a dolga. A fiatal alkotóknak szánt források az utóbbi időszakban megcsappantak, az életképes, vonzó termékekből azonban ma is sikeres vállalkozások nőhetnek ki.
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke arról szólt, hogy a két ösztöndíj alkotóiban "az eszme és a képzelet ereje kiváltképp fókuszáltan mutatkozik meg", alkossanak bár a hétköznapi öltözet, a városi létezés, a lakókörnyezet vagy a kényelmi funkciók spektrumaiban. "Fénykorában" a Moholy-ösztöndíj sokkal több támogatottat tudott felmutatni, a Jedlik-terv - a szellemi tulajdon védelmére 2013-ban megalkotott nemzeti stratégia - azonban már azt tűzi ki célul, ha néhány év múlva a jelenleginél legalább kétszer több forrás álljon a kreatív szektor rendelkezésére.
A kiállításon kilenc Moholy-ösztöndíjas tervező - Geréby Zsófia, Giba Ágnes, Hukaya Simon, Lantos Tímea, Németh Krisztina és Somogyi Éva, valamint Jani Zsuzsanna, Juhász Ádám és Kiss-Gál Gergely 2011-es ösztöndíjasok - munkái tekinthetők meg.
Barcsi Diána, Ducsai Judit, Hidasi Zsófia, Kanics Márta, Monori Anita, Poppre Orsolya, Sármán Nóra, Újszászi Tünde, Virág Hajnalka és Varga Dóra a Kozma-ösztöndíjasok egységében állították ki munkáikat.
A Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíjat azzal a céllal alapították 1988-ban, hogy fiatal tervezőknek segítsenek pályájuk kezdetén, a Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíjat pedig 1980-ban pályakezdő kézművesek támogatására hozták létre.
Az ösztöndíjasok bemutatkozó kiállítása április 6-ig látogatható az Iparművészeti Múzeum földszinti galériáján.
Munkácsy 170 Békéscsabán
Csütörtökön megnyílt az ország legnagyobb Munkácsy kiállítása a békéscsabai Munkács Mihály Múzeumban. A különleges sorsú és tehetségű művész a város legjelentősebb alakja, hiszen majd negyedszázadot töltött Békéscsabán, ahová ezer szállal kötődött. Innen indult és innen jutott el a párizsi szalonokig. A Munkácsy relikviák egyik gyöngyszeme egy intarziás ládika, amelyet a tizenéves Munkácsy asztalosinasként első szerelmének készített. Békéscsabán számos alkotása született, megörökítette a tájakat és az itt élő emberek mindennapjait. A Rőzsehordó nő, a Cigányok az erdőszélen, a Búsuló juhász című festményei a 19. század második felének helyi történelmét idézik elénk. A tárlaton a 2005 óta az országot járó - Pákh Imre Amerikában élő műgyűjtő tulajdonában lévő - Munkácsy a nagyvilágban című kollekció anyaga együtt látható a Munkácsy Múzeum tulajdonában lévő mintegy tíz alkotással, a Szépművészeti Múzeum két festményével, valamint a debreceni Déri Múzeum Golgota-vázlatával.A kiállítás április 27-ig látható.
A két és fél évszázadon át tartó mecseki szén- és a négy évtizeden át folyó uránbányászat bemutatását szolgáló és az egykori bányászoknak emléket állító múzeum tavaly novemberben zárt be, mert akkori gazdája, a soproni Központi Bányászati Múzeum nem tudta vállalni a finanszírozását. Február 19-én újra megnyitotta kapuit a Mecseki Bányászati Múzeum,
amelynek működtetője a Janus Pannonius Múzeum. A Káptalan utcában két helyiségből álló föld felszíni tárlaton két teremben és a 440 méter hosszú föld alatti vágatban szerszámok, műszerek, korabeli térképek,oklevelek, valamint a Mecsek jellemző ásványai, kőzetei, fosszíliái segítségével tehetünk időutazást a szén- és uránbányászat történetében.
A tárlat március 15-éig ingyenesen látogatható.
A március 9-ig látható A magyar gőzmozdonygyártás fénykora című tárlat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban. A szerdán megnyílt tárlat az 1900 és 1919 közötti időszaknak állít emléket. A látogatók többek között megtudhatják, melyik volt Európa legnagyobb Mallett rendszerű gőzmozdonya vagy milyen magyar találmányok kapcsolódnak a gőzmozdonyokhoz. Március 1-jén és 2-án Abonyi Pál saját készítésű, 375-ös H0-ás méretarányú mozdonya közlekedik az emeleti terepasztalon. Az első hazai mozdony legyártásától, 1873-tól az 1950-es évek végéig készültek Magyarországon gőzmozdonyok, közöttük olyan legendás típusok, mint a 424-es, a 301-es vagy a 601-es.
A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára 1900-tól kezdve európai szinten is egyedülálló mozdonyfejlesztésbe kezdett, amelynek eredményeként 1905 és 1919 között évente fejlesztett ki egy új mozdonytípust, és összesen mintegy 2500 gőzmozdonyt gyártott. Ekkor születtek meg azok az alaptípusok, amelyek a gőzkorszak végéig, az 1970-es évek elejéig kiválóan helytálltak. A magyar gőzmozdonygyártás 1900 és 1919 között Európában élenjáró volt, és hosszú időkre megalapozta a magyar vasúti gépgyártás jó hírnevét.
Kapcsolódó cikkek:
Különleges magyar anyag, különleges olasz színhely
Japán táj, japán tárgyakkal
Kortársak festik újra a valóságot
Cimkék:
