Czóbel Béla felülírta a határokat
KIÁLLÍTÁS
A Ferenczy Múzeum 2014. május 30-án nyitja meg a MűvészetMalomban azt az átfogó kiállítást, amelyben csaknem 200 darab, külföldi és magyar magángyűjteményekből érkező festménnyel összegzi a 131 évvel ezelőtt született Czóbel Béla életművét.
| Magyar Múzeumok Online |
2014-05-24 21:19 |
A 2014. május 30-án nyíló Czóbel, egy francia magyar című kiállítás épp úgy könnyedén kezeli a távolságokat, államhatárokat, mint ahogy maga a művész is tette élete során. A neves nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött műveknek köszönhetően a közönség újra együtt láthatja a külföldi sikereiről, kalandjairól is ismert Czóbel Béla (1883–1976) jól és kevésbé ismert vagy régen látott műalkotásait. A több mint hét évtizedet átívelő munkásságot csaknem 200 műalkotás reprezentálja, köztük olyanok is, amelyek a legfrissebb kutatások során kerültek elő.
Szentendrei Vénusz (1968, olaj, vászon, 83 x 110 cm; Ferenczy Múzeum)
A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú egyénisége kétséget kizáróan Czóbel Béla volt. A francia turisták egy része kifejezetten azért látogat Szentendrére, hogy megtekintse a Templomdomb gesztenyefái alatt található Czóbel Béla Múzeumot. Czóbel született européner volt, Párizsban talált második otthonára, ismertségének, elismertségének még a vasfüggöny sem szabhatott határt. Festményei a világ legjelentősebb múzeumait, magángyűjteményeit ékesítik Chicagótól kezdve Hollandia, Németország, Dánia városain keresztül Párizsig, amelyet a Ferenczy Múzeum hatalmas szervezőmunkával igyekezett összegyűjteni. A kurátorok előtt álló kihívás óriási volt, mivel sokszor ismeretlen gyűjtők, műkedvelők vásárolták meg Czóbel képeit, amelyek a háborúk alatt sok esetben eltűntek, szétszóródtak.
Czóbel fiatal korától világpolgárként élt: 1902-ben, 19 évesen kezdte meg festészeti tanulmányait Nagybányán és Münchenben, de már 1903-ban Párizsban a kor szinte mindegyik Franciaországba eljutó magyar művésze által látogatott Julian Akadémiára is beiratkozott. Korán felismerte az új festői irányzatok jelentőségét: 1905-ben már kiállított a Salon d’Automne és a Salon des Indépendants tárlatain, majd a következő évtől ezen Salon-ok fauve termeiben már együtt szerepelt Matisse-szal, Vlaminck-kel, Derain-nel, Braque-al és a többi fauve-al, a párizsi közönséget is felrázva, megbotránkoztatva. 1906–08 körül készült fauve képeinek jelentős része ma ismeretlen helyen van, de néhány remekműve ebből a kivételesen izgalmas és erős korszakából is kiállításunkra került.
Az első világháború kitörésekor – mint ellenséges ország állampolgárának – távoznia kellett Párizsból. Hollandiába menekült, miközben a Montparnasse-on bérelt műtermét lefoglalták, majd 1921-ben elárverezték a benne maradt képeit. Ezért is számítanak különleges csemegének a MűvészetMalom kiállításán bemutatásra kerülő, ebből a korai korszakából fennmaradt képei. A hollandiai, majd a 6 éves berlini kitérő után 1925-ben tért vissza Párizsba, de 1931-től egyre gyakrabban látogatott haza, a nyarakat Hatvany Ferenc birtokán töltötte Hatvanban. 1936-ban érkezett először Szentendrére, ahol a Művésztelep tagjai Czóbelben már a híres párizsi festőt, a beérkezett művészt ismerhették meg, akit 1945-ben elnökükké is választottak. A háborút Szentendrén vészelte át, őrizetlenül hagyott párizsi műterme pedig tolvajok áldozatává vált. Franciaországba csak 1948-ban térhetett vissza: ettől kezdve haláláig a nyarakat Szentendrén, a teleket Párizsban töltötte.
Képeinek jelentős részét – köztük számos főművet – a párizsi Galerie Zak értékesítette, s így ezeket a magyar közönség kevésbé ismerheti. “Ugye a legtöbb képem nincsen itten, nagyon hiányoznak. Én legalább több ezer képet festettem és ez csak egy kis csekély része annak, a legtöbbje elveszett, tönkrement, nem találtam meg, Magyarországon alig maradt képem”- nyilatkozta erről Czóbel 1971-ben, a Műcsarnokban nyílt életmű kiállítása kapcsán. A MűvészetMalomban 2014. május 30-án nyíló tárlat is ezen a hiányon kíván enyhíteni, amikor 55 kölcsönzési kérelemmel csaknem 200 Czóbel-művet gyűjtött össze. A kiállításon találkozhatunk majd a párizsi Pompidou Központ, egy neves chicagói magángyűjtő kincseivel, vagy olyan Hollandiában festett alkotásokkal, amelyek 100 éve nem szerepeltek sem magyar, sem külföldi kiállításon. Amikor a kurátorok a bernriedi Buchheim Museumot megkeresték egy konkrét mű miatt, kiderült, hogy Czóbel expresszionista korszakából további három – a szakma számára sem ismert - festményt is őriznek. Ezek mind láthatóak lesznek a MűvészetMalomban. Más meglepetésben is részesülhet majd a szentendrei látogató, mert a Czóbel Múzeum gyűjteményében őrzött egyik Hollandiában festett kép hátoldalán az előkészületek során előkerült egy eddig vörös festék által rejtett, ismeretlen alkotás is.
Ugyanakkor a rendezők szándéka szerint nemcsak a művész eddig sokak számára ismeretlen, külföldön őrzött, ritkán látható képeit, de az életművel kapcsolatos fotókat, írásos és egyéb jellegű dokumentumokat is megismerhetnek a látogatók. Ebben segít a kiállítást dokumentáló 200 oldalas katalógus is, amely a művész életművének különböző korszakaiba, illetve grafikai munkásságába enged betekintést, ezzel is elősegítve a teljes œuvre tudományos feldolgozását.
Czóbel, egy francia magyar
MűvészetMalom – Modern és Kortárs Művészeti Központ
2014. május 31. – augusztus 31.
A kiállítás kurátorai: Barki Gergely, Bodonyi Emőke, Jurecskó László, Kratochwill Mimi
