©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Elfeledett soproniak

A város zsidó közösségének történetét és a holokauszt idején való meghurcoltatását felidéző kiállítás nyílik március 29-én, csütörtökön a soproni Ó- és Új-Zsinagógában.

Tárkányi Sándor, a város műemlék-felügyeletének vezetője, a MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a Soproni Múzeum és a helyi hitközség együttműködésében, az önkormányzat több millió forintos támogatásával megvalósuló – és a tervek szerint október végéig nyitva tartó – kiállítás szervezője az előzetes sajtótájékoztatón elmondta: sikerült számos olyan emléket fellelniük, amely eddig a városban lappangott, de a nagyközönség elé nem került.

A vészkorszak történéseit egykori dokumentumok, fényképek, valamint holokauszttúlélők és szemtanúk visszaemlékezései alapján eleveníti fel a tárlat, amely egy ötállomásos észak-amerikai bemutatkozási lehetőséget is kapott.

A kutató az MTI érdeklődésére elmondta: a Várkerület ingatlanviszonyainak kutatása közben szembesült azzal a ténnyel, hogy 1944-ig 77 ingatlan volt zsidók tulajdona a soproni belvárost körülölelő főutcán, de a teljes szám a városban a 200-at is elérte, ehhez még 150 üzlet társult.

Ekkor kezdett a helyi zsidóság történetének kutatásába, amelyhez a közösségnek a városból való 1526-os kiűzetéséig állt rendelkezésére valamicske anyag. Ebben van 1412-es sírkő, valamint héber nyelvű kódexlapok, közülük számos úgy maradhatott meg, hogy a középkori kiűzetés után ezekbe kötötték a levéltári iratokat. A 19. század közepétől, Sopronba való visszatérésük kezdetétől válik ismét tekintélyessé az emlékek köre. Ezek közé tartozik a közösséggel kapcsolatos számos fotó, nyomtatvány.

Sopronból és környékéről közel 3000 magyar zsidót hurcoltak megsemmisítő táborokba 1944-ben. A város mai lakói nem ismerik ezt az eltűnt világot, nem ismerik azokat a kiváló hazafiakat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, vitézségi éremmel kitüntetett első világháborús hősként, építészként, gyártulajdonosként, földbirtokosként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Sopront. A kiállítás célja ezért az, hogy megismertesse a mai soproniakkal azokat a soproni zsidó sorsokat, azokat a zsidó családokat, akiket gyerekeiken, unokáikon keresztül már nem ismerhettek meg.

A idegenforgalmi szezonban látogatható, eddig üresen álló Új-Zsinagógában kap helyet a kiállítás nagyobb része, az 1640 mártírra és a maroknyi túlélőre emlékeztető tablók. Az Ó-Zsinagógában a közösség történetét elevenítik fel, ismert tagjainak egy-egy személyes tárgyát is bemutatva. Ezek között említette a szervező Pollák Miksa irodalmár és rabbi feljegyzéseit vagy a vészkorszakot a közeli Brennbergbányán végigbujkáló, majd a Soproni Múzeum élére kinevezett Csatkai Endre munkaszolgálatos táskáját és csajkáját.