©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Utóidő

A szentendrei kortárs művészetet műfajonként feltáró SZEKKO sorozat új kiállítási témája a fotó: a művészi céllal készült fotó mellett helyet kapott a dokumentarista és sajtófotó, a szubjektív fotográfia, a konceptuális és az experimentális fotó is.

A kiállítás megnyitó címét a kiállítás kurátori koncepciója után szabadon választottam, illetve folytattam azt a tagolási sort, amelyet Kopin Katalin megkezdett akkor, amikor rendszerezte a SZEKKO sorozat VI. kiállítására válogatott, illetve erre az alkalomra készült műveket.

A topográfiai ihletettségű sorozat, amely a tágabb értelembe vett Szentendre művészei közül válogat, most újabb médiumot tett fel idővonalára, hogy a kiállítás címét is kisajátítsam, illetve beleszőjem szövegbe. A festők, szobrászok, designerek után a fotóművészek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A tárlat megnyitója tulajdonképpen lezárása az alkotói folyamatnak, amikor a képek elrendeződve várják a látogatókat. Innen kezdődik a fotók utóideje, az értelmezés ideje. Az idő problémája, amelyet a kiállítás tárgyául választott, a fotó médiuma megjelenésével vált újra hangsúlyossá a képzőművészetben.

Az itt látható képek radikálisan szakítanak azzal a közhelyes felfogással, hogy a fénykép egy pillanat megragadása: helyette eljátszik és felmutatja azt a számtalan lehetőséget, amely az idő érzékeltetésére, a sűrítésre és töredezettségre nyújt lehetőséget a kamera által. A kiállítás nemcsak arra tesz kísérletet, hogy a különböző időfelfogásokat bemutassa, hanem a közöttük feszülő ellentétet, illetve kölcsönhatást is bemutatja. Megjelenik a képeken a hagyományos lineáris időfelfogás, amely minden szekvenciájában megalkotott és feladattal teli, valamint az ezzel szemben megélt idő valóság, amely várakozásban, elvárásban, illúzióépítésben és vesztésben jelentkezik.

A gondosan felépített idővonal lehetővé teszi, hogy újragondoljuk a fényképészek (illetve művész famíliák) munkásságának időbeli kibontását is. Az idővonal vezette úton haladva, ahogy átlépünk egyik mestertől a másikig, egyik világból a másikig, úgy változik meg teljesen a színrevitel módja: absztrakció, megrendezett jelenet, dokumentarizmus. Vagy szűk és tág kameraállás, hevenyészetten tákolt vagy szuper profi kamera használata. Az idő, idővonal szempontjából mindegy, hisz mindegyik az idő mélységét láttatja. Tulajdonképpen mindegyik ugyanarról az időről beszél, az utóidőról, csak egy kicsit másképpen, legfeljebb és főképpen kicsit mindig mélyebbre ásnak benne a fotográfiák. Az utóidő ebben az értelemben az az idő, amikor rájövünk, hogy minden fotó ugyanazt a kérdést teszi fel, ennek ellenére szüntelenül tovább folyik az alkotás, mert a szituációk, formák, technikai megoldások játéka ugyanolyan végtelen, mint maga az idő, amely köré a kiállítás szerveződik. Bár még nem látjuk, de az idővonal visszakunkorodik önmagába.

Az idővonalon eljutunk a társadalmi szférától a kozmikusig és viszont, bejárva annak számos állomását. A kozmikus szféra, ami itt megjelenik, elsősorban az absztrakt vonulatban, azonban nem a tiszta kontempláció világa, hanem minden ízében realista világ, minden ízében anyagi, csupán a fotográfiai eljárás által nyersességéből veszít. Szép képek keletkeznek ez által, ahol ugyan a szépség nem cél, de segít a világban való könnyebb eligazodásban, csábít arra, hogy több időt szánjunk megnézésükre.

Az utóidő nem azonos a tárgyaknak (fotóknak) egyhangú, majdhogynem kedvetlen idejével, amikor magányosan függenek a falon. Az új, tiszta események ideje ez, amikor végleges értelmüket elnyerik a befogadókban, s amely mindaddig megmarad, amíg a világ világ, szűkebben, amíg a kiállítás kiállítás marad. Kérem, tekintsék meg és élvezzék a tárlatot!

Elhangzott a kiállítás megnyitóján.

A kiállításon résztvevő művészek:

Aknay Csaba, Baksai József, Barnás Gergely, Barnás Máté, Bácsi Róbert, Csíkszentmihályi Márton, Csontó Lajos, Deim Péter, Deim Balázs, Kocsis Eszter, Kriván Marcell, Krizbai Gergely, Laczkó Péter, Lázár Alexandra Emese, Márton Csaba, Medveczki Tamás, Milos József, Paraszkay György, Pecsics Mária, Regős Benedek, Révai Sári, Weszelits András

Szentendrei Képtár, 2014. június 13. – augusztus 31.