Műiparosok és szövött szimfóniák
KIÁLLÍTÁSOK
Múlt heti ajánlónk a Kulturális Örökség Napjai jegyében telt, mostani mustránk bizonyítja, hogy a hétvégén nyílt tárlatokról sem feledkeztünk meg.
| Magyar Múzeumok Online |
2014-09-23 10:00 |
A magyar műipar állócsillagai címmel pénteken nyílt Budapesten, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Róth Miksa üvegműves, Thék Endre asztalos és bútorgyáros, valamint Jungfer Gyula díszműkovács munkásságára emlékező kiállítás. A három mester együtt dolgozott például az Országház épületén, de több jelentős fővárosi és vidéki köz- és magánépület is a nevükhöz fűződik. A tárlat fotókon, korabeli tárgyakon és dokumentumokon keresztül mutatja be a századforduló híres műiparosainak munkásságát. Jungfer Gyula csengettyűtartói, tűzikutyái mellett bemutatják a Jungfer-műhely eredeti cégtábláját. Kiállítják a Thék Endre lakásából való falburkolatot, egy gazdagon faragott pianínót a gyárból, valamint egy korabeli emlékkönyvet Thék Endre díszpolgárrá nevezésének alkalmából. Róth Miksától látható lesz többek között a Pax-mozaik. Róth Miksa ezüstérmet kapott az 1900-as párizsi világkiállításon, valamint a mozaikkészítés megújításáért elnyerte az olasz király aranyérmét. Ő tervezte az Országos Levéltár ólomüveg ablakait. Mozaikjai láthatók például a Széchenyi Gyógyfürdőben, de még a mexikóvárosi nemzeti színházban is. A Thék Endre nevét viselő bútorgyár fejlődését a kiegyezés után készült fontosabb magyar közigazgatási, állami épületek építésének köszönhette. A mester több magánpalota és vidéki kastély, köztük az Andrássy úton található Saxlehner-bérpalota, a Múzeum utcai Károlyi-palota vagy a budafoki Sacelláry-Törley-kastély építésében, berendezésében vett részt. A kiállítás apropóját többek között az adta, hogy idén lesz Róth Miksa halálának 70., Thék Endre halálának pedig 95. évfordulója. A tárlat október 8-ig látható.
A hódmezővásárhelyi zsinagógában szintén pénteken megnyílt tárlaton Dömötör Mihály fotóművész mintegy félszáz alkotáson keresztül vezeti nézőit a be. Az ismert és Pro Urbe-díjas vásárhelyi fotóművész különböző évszakokban készített felvételei misztikus látásmóddal jelenítik meg az izraelita temető világát és apró részleteit. A kopott sírköveken már nem vagy alig olvasható: "Lelke legyen bekötve az élet kötelékébe". E sírfelirat utal a kiállítás címére is, miszerint a zsidó hagyományban a halottak emlékezete az élet szerves, kitörölhetetlen része. A tárlat az eltemetettek és az "akiket nem temettek el" kontrasztjára építve a holokausztra való emlékezés fontosságára és jelentőségére is felhívja a figyelmet. Emlékeztet azokra is, akik életét a vészkorszakban elvették. A mártírokra való emlékezés jegyében áll a temető bejáratánál egy egyszerű emlékmű, amely a kiállítási tér főhelyén, a zsinagóga karzatának középpontjában hármas képként szerepel. A tárlat október 9-ig tekinthető meg.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában az elmúlt három év Fejér megye területén végzett régészeti feltárásainak legszebb leleteiből nyílt kiállítás pénteken. A Régészeti pillanatképek - Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállítás az elmúlt három év ásatásainak történetére vonatkozó új és látványos eredmények mellett azt is megmutatja, hogy megyeszerte milyen jelentősnek mondható eredményeket értek el.
A fiatal régészek munkáját dicséri, hogy a korábbiaknál sokkal gyorsabban be tudják mutatni a leletanyagot és így közel kerülhetnek a közönséghez. Mivel a sok tárgyat nem tudják egyszerre bemutatni, ezért pillanatképek villannak fel az elmúlt évekből, miközben az emlékanyag háromezer évet ölel fel. A feltárási helyszínek nagy beruházásokhoz és építési munkákhoz kapcsolódtak, így többek között a 62-es út seregélyesi elkerülője, a 8-as út székesfehérvári elkerülője, valamint Székesfehérváron a Fő utca és a Palotai út - Halász utca kereszteződésében található parkoló leletei láthatók. Az őskorból egy késő bronzkori temetői szertartást, az Avar Birodalom korából sírrablást, egy avar kori harcost teljes harci díszben, valamint egy avar asszonyt mutatnak be ékszerekkel, használati tárgyakkal. A kiállítás a látogató elé tárja az Árpád-kori Fejér megyét, házrekonstrukciónak köszönhetően egy falurészletet, valamint rámutat Székesfehérvár István kori kiemelt szerepére. A török kori Fehérvárból megismerhetők a város északi védművei, illetve a városfalhoz közel eső külváros mindennapjai is. A tárlat 2015. február 28-ig látogatható.
Jövő/Jelen címmel rendhagyó kiállítás nyílt a 2-es, 3-as és 4-es budapesti metróvonalak szerelvényeiben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) elmúlt években végzett hallgatóinak a városi élet ihlette diplomamunkáiból. Naponta több száz ezer ember látja majd metrózás közben az alkotásokat, de rajtuk keresztül maguk a fiatal művészek is bemutatkoznak, akik Budapestet most és a jövőben is alakítani fogják. A kiállítási anyag több mint 30 projektet mutat be, amely számot ad a MOME széles oktatási portfóliójáról, felölelve azt az építészettől az animációig, a tárgytervezéstől a textil- és divattervezésen át számos területet érintve. Az utazóközönség a bemutatott terveken keresztül megtapasztalhatja, hogy a dizájn, mint kifejezési forma, sokkal többet takar annál, mint amit a napi szóhasználatban gondolunk erről: nemcsak luxustermékeket közvetítő plusz hozzáadott érték, nemcsak felületeket kezelő esztétikum, hanem egy olyan gondolkodási rendszert is magában foglal, amely egy város életének, élhetőségének meghatározásában is elsődleges szerepet játszik. A hallgatók munkáiból készült összeállítás Budapest egyik leglátogatottabb kiállítása lehet az elkövetkező két hónap alatt. A diplomamunkák koncepcióiból szemezgető képeket szeptember 15. és november 15. között, a MetroArt Galéria plakátjain láthatja a közönség.
Budapesten a Mélange Galériában a száz éve született Bálint Endre festőművész 36 monotípiáját mutatják az Álomtöredékek címet viselő szombattól látható kiállításon.
Az alkotások nagy része az 1960-as, 1970-es években a Zsennyei művésztelepen készült, de kiállítanak egy 1983-ra datált művet is. A kiállítást szervező Jászi Galéria mintegy hatvan képből válogatta ki a kiállítás anyagát, amely két magángyűjtő: Vattai Elemér, valamint Hradszki László kollekciójából állt össze. Bálint Endre a festészet mellett sokféle műfajban kipróbálta magát: monotípiákat, linómetszeteket, litográfiákat és jelentős montázssorozatokat is alkotott. A tárlat összeállításakor arra törekedtek, hogy a rajzosabb és a festményekre emlékeztető műveket is bemutassák a közönségnek. A monotípia a 17. század közepe óta létező eljárás, egy olyan képzőművészeti technika, amely a festészet és a grafikai határán mozog. Egyetlen példány készül belőle, erre utal a "mono" előtag is. Bálint Endre sok sablonnal dolgozott, képein a jelek, az alakok, az alaktöredékek, a hasonló motívumok egy másik kompozícióban köszönnek vissza. A kiállításon ezeket a műveket egymás mellé, párban helyezték el, de figyeltek arra is, hogy látható legyen az a folyamat, ahogy a festményekre emlékeztető monotípiák egyre rajzosabbá válnak. Az október 18-ig látható kiállítást katalógus kíséri Létfragmentumok címmel.
A komáromi Monostori Erődben Láthatatlan erőd címmel új, állandó kiállítás nyílt szombaton a létesítmény alatti, közel két kilométer hosszú lőfolyosó-rendszerben. A hagyományos és interaktív elemekből összeállított tárlaton a monarchia kori közkatona hétköznapjaiba élheti bele magát a látogató egy kalandtúra keretében. A kazamatákban kialakított "kalandfolyosó" öt állomásán korszerű ügyességi játékok várják a látogatókat, amelyekkel többek között az érzékelést, a célzóképességet és az önfegyelmet lehet próbára tenni. A kazamaták egyik termében pedig az erőd tüzérségi rendszeréről kapnak információt az érdeklődők. A fejlesztésnek köszönhetően a várárokban is biztonságosan lehet közlekedni, így egyénileg is felfedezhető a katonai komplexum. A beruházás a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg. A komáromi Monostori Erőd és a révkomáromi Öregvár kazamatáinak látogathatóvá tételéhez és kiállítások kialakításához közösen 570 ezer eurós támogatást nyert el, ebből a Monostori Erődöt érintő rész 267 ezer euró, mintegy 80 millió forint, melynek 85 százalékát az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja biztosította. Az Öregvár kazamatáit szintén kitisztították és a termekben "vaklabirintust" alakítottak ki, ahol a látók kipróbálhatják, hogy nem látó társaink hogyan érzékelik a környezetet, ismerik meg a tárgyakat. A projekt keretében Révkomáromban műemléki információs táblákat helyeztek el és beszereztek egy mobil színpadot is. A program megvalósítására Révkomárom önkormányzata 302 ezer eurót fordított, 85 százalékos uniós támogatással. A szlovák partner a következő héten nyitja meg a kazamatákat a látogatók előtt. A munka eredményét egy közös térképes kiadvány foglalja össze, melyben már a két várost, az erődrendszer elemeit összekötő kerékpárút is szerepel. A Monostori Erőd a komáromi erődrendszer tagjaként 1850 és 1871 között épült. A létesítmény elkészültével szinte egy időben, a korszerű haditechnika megjelenésével elvesztette hadászati jelentőségét, az első világháború békeszerződése pedig kettévágta az erődrendszert. Az erődöt a második világháborúban a felek alkalmanként gyűjtőtábornak használták, majd a szovjet csapatok lőszerraktárat rendeztek be a két méternél is vastagabb falak mögött. Kivonulásuk után megkezdődött és a mai napig tart a fejlesztés a létesítményben, mely Magyarország legnagyobb területű műemléke.
A pécsi zsinagógában az Együtt éltünk - együtt élünk - a pécsi és baranyai zsidók története a 18. századtól napjainkig című kiállítást hoztak létre, amely teljes egészében uniós finanszírozású program elemeként valósult meg csaknem 20 millió forint felhasználásával. Az állandó tárlaton tematikus tablókon, érintőképernyős készülékeken, nagy képernyős televíziókon, korhű dokumentumokon, családtörténeteken és személyes tárgyak bemutatásán keresztül elevenedik meg a helyi zsidóság történelme. A tárlat az Értékes Pécs elnevezésű, 400 millió forintos program részeként valósult meg, amely a középkori egyetemtől az ortodox kincseken és a református egyházművészeten át a pécsi zsidóság értékeinek bemutatásáig széles tematikát ölel fel. Jelenleg is zajlik a pécsi zsinagóga 120 millió forintos fejlesztése. A kiállítás arra emlékezteti a látogatót, hogy mit köszönhet Pécs és Baranya a helyi zsidóságnak, milyen békességben és együttműködésben éltek a városban és a megyében együtt a különböző vallású emberek a régmúltban és a közelmúltban. A kiállítás jó példája annak, hogy szorgos, odaadó munkával fel lehet még kutatni a magyar zsidósághoz köthető kordokumentumokat, rekonstruálható az életmód, a zsidók társadalomban betöltött szerepe annak ellenére is, hogy a holokauszt idején az áldozatokkal együtt megannyi érték veszett oda. A pécsi zsinagóga a Dunántúl legnagyobb működő zsinagógája, az állandó kiállítás az első emeleti karzaton és a lépcsőházakban oly módon kapott helyet, hogy ne zavarja a hitéleti tevékenységet. A most kialakított tárlat Magyarország egyetlen olyan zsidóságtörténeti kiállítása, amely egy város hitközségének történetét, a benne élők sorsfordulóit a 18. századi letelepedésüktől napjainkig bemutatja, a tágabb magyarországi gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti folyamatokba helyezve.
Szövött szimfóniák címmel szombattól láthatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az Ars Sacra Fesztivál részeként Nagy Judit Munkácsy-díjas textilművész nagyméretű falikárpitjai. Nagy Judit 2001-ben határozta el, hogy saját életét, egyéni predesztinációját szövi meg tíz falikárpiton. A sorozatból eddig nyolc készült el, a kiállításon ötöt mutat be közülük: a Kör, Az élet, A ház, a Lélek és a Fal című munkákat. Nagy Judit először vidéki református édesapja emlékére alkotott egy nagyméretű munkát, amelyre apjára jellemző motívumokat - kalászt, földet, lovacskákat, pipacsokat és kis pegazusokat - szőtt. Apja életének felidézésekor jutott eszébe először a predesztináció, az eleve elrendeltetés gondolata. A textilművész szerint manapság nincsenek stílusok vagy eszményi értékek, vagy olyan kánonok, amelyekhez igazodni lehetne. Ezért is határozta el, hogy készít magának egy kánont, egy egyéni mitológiát, amely a predesztinációra épül. A kiállítás október 31-ig látható.
