 |
| ©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva. |
Műiparosok és szövött szimfóniák
Múlt heti ajánlónk a Kulturális Örökség Napjai jegyében telt, mostani mustránk bizonyítja, hogy a hétvégén nyílt tárlatokról sem feledkeztünk meg.
Szerző: Magyar Múzeumok Online | Forrás: | 2014-09-23 10:00:25
A magyar műipar állócsillagai címmel pénteken nyílt Budapesten, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Róth Miksa üvegműves, Thék Endre asztalos és bútorgyáros, valamint Jungfer Gyula díszműkovács munkásságára emlékező kiállítás. A három mester együtt dolgozott például az Országház épületén, de több jelentős fővárosi és vidéki köz- és magánépület is a nevükhöz fűződik. A tárlat fotókon, korabeli tárgyakon és dokumentumokon keresztül mutatja be a századforduló híres műiparosainak munkásságát. Jungfer Gyula csengettyűtartói, tűzikutyái mellett bemutatják a Jungfer-műhely eredeti cégtábláját. Kiállítják a Thék Endre lakásából való falburkolatot, egy gazdagon faragott pianínót a gyárból, valamint egy korabeli emlékkönyvet Thék Endre díszpolgárrá nevezésének alkalmából. Róth Miksától látható lesz többek között a Pax-mozaik. Róth Miksa ezüstérmet kapott az 1900-as párizsi világkiállításon, valamint a mozaikkészítés megújításáért elnyerte az olasz király aranyérmét. Ő tervezte az Országos Levéltár ólomüveg ablakait. Mozaikjai láthatók például a Széchenyi Gyógyfürdőben, de még a mexikóvárosi nemzeti színházban is. A Thék Endre nevét viselő bútorgyár fejlődését a kiegyezés után készült fontosabb magyar közigazgatási, állami épületek építésének köszönhette. A mester több magánpalota és vidéki kastély, köztük az Andrássy úton található Saxlehner-bérpalota, a Múzeum utcai Károlyi-palota vagy a budafoki Sacelláry-Törley-kastély építésében, berendezésében vett részt. A kiállítás apropóját többek között az adta, hogy idén lesz Róth Miksa halálának 70., Thék Endre halálának pedig 95. évfordulója. A tárlat október 8-ig látható.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában az elmúlt három év Fejér megye területén végzett régészeti feltárásainak legszebb leleteiből nyílt kiállítás pénteken. A Régészeti pillanatképek - Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállítás az elmúlt három év ásatásainak történetére vonatkozó új és látványos eredmények mellett azt is megmutatja, hogy megyeszerte milyen jelentősnek mondható eredményeket értek el.
Budapesten a Mélange Galériában a száz éve született Bálint Endre festőművész 36 monotípiáját mutatják az Álomtöredékek címet viselő szombattól látható kiállításon.
Az alkotások nagy része az 1960-as, 1970-es években a Zsennyei művésztelepen készült, de kiállítanak egy 1983-ra datált művet is. A kiállítást szervező Jászi Galéria mintegy hatvan képből válogatta ki a kiállítás anyagát, amely két magángyűjtő: Vattai Elemér, valamint Hradszki László kollekciójából állt össze. Bálint Endre a festészet mellett sokféle műfajban kipróbálta magát: monotípiákat, linómetszeteket, litográfiákat és jelentős montázssorozatokat is alkotott. A tárlat összeállításakor arra törekedtek, hogy a rajzosabb és a festményekre emlékeztető műveket is bemutassák a közönségnek. A monotípia a 17. század közepe óta létező eljárás, egy olyan képzőművészeti technika, amely a festészet és a grafikai határán mozog. Egyetlen példány készül belőle, erre utal a "mono" előtag is. Bálint Endre sok sablonnal dolgozott, képein a jelek, az alakok, az alaktöredékek, a hasonló motívumok egy másik kompozícióban köszönnek vissza. A kiállításon ezeket a műveket egymás mellé, párban helyezték el, de figyeltek arra is, hogy látható legyen az a folyamat, ahogy a festményekre emlékeztető monotípiák egyre rajzosabbá válnak. Az október 18-ig látható kiállítást katalógus kíséri Létfragmentumok címmel.
Szövött szimfóniák címmel szombattól láthatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az Ars Sacra Fesztivál részeként Nagy Judit Munkácsy-díjas textilművész nagyméretű falikárpitjai. Nagy Judit 2001-ben határozta el, hogy saját életét, egyéni predesztinációját szövi meg tíz falikárpiton. A sorozatból eddig nyolc készült el, a kiállításon ötöt mutat be közülük: a Kör, Az élet, A ház, a Lélek és a Fal című munkákat. Nagy Judit először vidéki református édesapja emlékére alkotott egy nagyméretű munkát, amelyre apjára jellemző motívumokat - kalászt, földet, lovacskákat, pipacsokat és kis pegazusokat - szőtt. Apja életének felidézésekor jutott eszébe először a predesztináció, az eleve elrendeltetés gondolata. A textilművész szerint manapság nincsenek stílusok vagy eszményi értékek, vagy olyan kánonok, amelyekhez igazodni lehetne. Ezért is határozta el, hogy készít magának egy kánont, egy egyéni mitológiát, amely a predesztinációra épül. A kiállítás október 31-ig látható.
Kapcsolódó cikkek:
Ma nyílik: a Nemzeti Múzeum megújult 9-10. századi állandó kiállítása
Ma nyílik: Nigéria uralkodói
Csodálatos rendszer a Ludwigban
Cimkék:
kiállítás,gyűjtemény,látogató
