Aki múzeumokat tervezett

Györgyi Dénes emlékkiállítás

Már csak június 24-ig tekinthető meg az egyik legfontosabb magyar múzeumtervező, Györgyi Dénes kiállítása a HAP Galériában.

Cikk küldése

e-mail:

Az iparművészet családi hagyománya, az iparművészeti oktatómunka nyoma építészetében is megmutatkozik. Az építőanyagokat kívül-belül mintaszerűen alkalmazza. Még a burkolóanyagok gondos és helyes megválasztása is figyelemre méltó minden alkotásán. A részletet sohasem hanyagolja el, s még akkor is, amikor – a két háború között – konzervatív szellemben alkot, műveit kívül-belül rend jellemzi. (Kubinszky Mihály)

Györgyi Dénes művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgárcsaládba született 1886. április 25-én. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész (1821–1863), aki arisztokrata- és polgárcsaládok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesapja, Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860–1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője volt. Nagybátyja, Györgyi Géza (1851–1934) korának szintén neves építésze: Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a Budavári Palota, a Műegyetem „K” épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán is (1863–1954) – Györgyi Kálmán unokafivére –, a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más historizáló és szecessziós alkotás tervezője.

Györgyi Dénes középiskolai tanulmányainak befejezése után a Budapesti Királyi József Műegyetem építészkarára iratkozott be, ahol 1909-ben szerzett oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában vállalt oktatói állást. Eleinte az iskola segédtanára, majd 1923-tól rendes tanára volt. 1945-től 1946-os nyugdíjazásáig ő töltötte be az iskola igazgatói tisztét. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi, kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a finn nemzeti romantika hatására korszerű, ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. A zebegényi római katolikus templom tervezését Györgyi Dénes és Kós Károly kezdte, majd Jánszky Béla is bekapcsolódott a munkába. A századelő jelentős összművészeti alkotása 1908–1910 között épült fel.

Györgyi és Kós másik fontos közös műve az 1910–1911 között épült XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda. IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. 1919-ben megnősült: tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival. (Fotó: Balatoni Múzeum, Keszthely)

Györgyi Dénes pályája során számos megbízást kapott, amelyek egy részét tervpályázatok útján nyerte el. Az építészet szinte minden műfaját művelte a belsőépítészeti és bútortervek készítésétől nyaralók, családi házak, villák, bérházak és ipari épületek, emlékművek tervezésén át számos középület megalkotásáig. A Fiatalok csoportjának stílusa után a késő historizmus változatai jellemzik műveit, így például a Hangya Szövetkezet IX. kerületi Közraktár utcai egykori székházát. Több lakóházat és középületet tervezett neobarokk, klasszicizáló késő barokk vagy klasszicista stílusban, amelyek közül kiemelkedik a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum (Fotó). Későbbi művein megjelent az art deco stílusa, amelynek kitűnő példája az Elektromos Művek V. kerületi Honvéd utcai bérháza. A továbbiakban is épített néhány historizáló jellegű házat, de a harmincas években emelt épületei közül több már a modern mozgalom erős hatásáról tanúskodik, mint az I. kerületi Orom utcai bérház vagy az Elektromos Művek Attila úti lakó- és üzemháza.

Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében – kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Az általa Debrecenben, majd Kassán rendezett iparművészeti kiállítások elismeréseként mindkét város iparkamarája aranyéremmel tüntette ki. Korának leggyakorlottabb kiállításépítésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett, hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfigyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a Pittsburgh-i Egyetem főépületében az ún. Magyar terem berendezése. (Fotó: A párizsi világkiállítás magyar pavilonja, 1937)

A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. (Fotó: ELMŰ irodaháza és lakóház, Budapest I. Attila u. 99., 1937.)

Élete legnagyobb csapása 1945-ben érte, elvesztette egyetlen fiát. 1948-ban tervei alapján épült fel a balatonalmádi általános iskola. 1950-től néhány évig lehetősége volt, hogy állami tervezővállalatok számára dolgozzon. Először a Győri Tervező Iroda munkájában vett részt, majd 1951 végétől a Középülettervező Vállalat művészi feladatainak megvalósításán dolgozott tanácsadóként. Györgyi Dénes többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.

Bármilyen építészeti műfajban alkotott és bármilyen stílusban vagy léptékben, minden művét a koncepció tisztasága, a téralakítás célszerűsége és kiegyensúlyozottsága jellemzi, s emellett mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a részleteket is gondosan, biztos ízléssel és eleganciával formálja meg. Több évtizedes tanári működése során ezt a szemléletet igyekezett átadni tanítványainak is. Terveit szinte kivétel nélkül így írta alá: „Györgyi Dénes műépítész, tanár” Életművében tervezői és oktatói munkássága valóban egyenrangú volt. (Fotó: Hangya-irodaház, Budapest IX. Közraktár u. 30., 1917-1920.)

A kiállítás megtekinthető: 2011. június 24-ig, hétfő-péntek 14-18 óráig a HAP Galériában (Budapest II., Margit krt. 24. földszint).