©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Aki múzeumokat tervezett

Már csak június 24-ig tekinthető meg az egyik legfontosabb magyar múzeumtervező, Györgyi Dénes kiállítása a HAP Galériában.

Az iparművészet családi hagyománya, az iparművészeti oktatómunka nyoma építészetében is megmutatkozik. Az építőanyagokat kívül-belül mintaszerűen alkalmazza. Még a burkolóanyagok gondos és helyes megválasztása is figyelemre méltó minden alkotásán. A részletet sohasem hanyagolja el, s még akkor is, amikor – a két háború között – konzervatív szellemben alkot, műveit kívül-belül rend jellemzi. (Kubinszky Mihály)

Györgyi Dénes középiskolai tanulmányainak befejezése után a Budapesti Királyi József Műegyetem építészkarára iratkozott be, ahol 1909-ben szerzett oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában vállalt oktatói állást. Eleinte az iskola segédtanára, majd 1923-tól rendes tanára volt. 1945-től 1946-os nyugdíjazásáig ő töltötte be az iskola igazgatói tisztét. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi, kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a finn nemzeti romantika hatására korszerű, ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. A zebegényi római katolikus templom tervezését Györgyi Dénes és Kós Károly kezdte, majd Jánszky Béla is bekapcsolódott a munkába. A századelő jelentős összművészeti alkotása 1908–1910 között épült fel.

Györgyi Dénes pályája során számos megbízást kapott, amelyek egy részét tervpályázatok útján nyerte el. Az építészet szinte minden műfaját művelte a belsőépítészeti és bútortervek készítésétől nyaralók, családi házak, villák, bérházak és ipari épületek, emlékművek tervezésén át számos

Élete legnagyobb csapása 1945-ben érte, elvesztette egyetlen fiát. 1948-ban tervei alapján épült fel a balatonalmádi általános iskola. 1950-től néhány évig lehetősége volt, hogy állami tervezővállalatok számára dolgozzon. Először a Győri Tervező Iroda munkájában vett részt, majd 1951 végétől a Középülettervező Vállalat művészi feladatainak megvalósításán dolgozott tanácsadóként. Györgyi Dénes többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését

Bármilyen építészeti műfajban alkotott és bármilyen stílusban vagy léptékben, minden művét a koncepció tisztasága, a téralakítás célszerűsége és kiegyensúlyozottsága jellemzi, s emellett mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a részleteket is gondosan, biztos ízléssel és eleganciával formálja meg. Több évtizedes tanári működése során ezt a szemléletet igyekezett átadni tanítványainak is. Terveit szinte kivétel nélkül így írta alá: „Györgyi Dénes műépítész, tanár” Életművében tervezői és oktatói munkássága valóban egyenrangú volt. (Fotó: Hangya-irodaház, Budapest IX. Közraktár u. 30., 1917-1920.)

A kiállítás megtekinthető: 2011. június 24-ig, hétfő-péntek 14-18 óráig a HAP Galériában (Budapest II., Margit krt. 24. földszint).