Hogyan alakult ki a mai Németország múzeumi rendszere? Mit jelent egy múzeumnak, ha kilép a falai közül a városi köztérbe? Hogyan fér meg a betléri kastélyban egymás mellett Sisi királyné és a kortárs installáció? Milyen a múzeumpedagógia Londonban és milyen Ópusztaszeren? Mennyi újat tudnak felfedezni a jól ismert Budapestből a különböző tematikus városi séták? A suszter lyukas cipője: miért nincs épülete a Magyar Építészeti Múzeumnak? Mindez, és még sok minden más érdekesség a múzeumok világából a most megjelent legújabb MúzeumCaféban.
A lapot bevezető szokásos színes rovatok – hazai és nemzetközi múzeumi hírek, kiállítás-, weboldal- és könyvajánlók – után a Múzeumguide-ban ezúttal folytatódik a három számmal ezelőtt megkezdett sorozat az egyes európai országok múzeumi szervezeteinek kialakulásáról: az osztrák után most a német kiállítási intézmények létrejöttének történetét ismerhetik meg az olvasók. A Disputában a szerkesztőség azt a kérdést tette fel, hogy vajon milyen pluszt jelent egy múzeumnak, ha az intézmény falain kívül, nyílt városi, közösségi terekben is megjelenik kiállításaival. A Műhelyben először a megújuló működésű betléri Andrássy-kastélyba látogatunk, ahol egyszerre mutatnak be egy Sisi királyné kultuszára épülő történeti kiállítást és mai kortárs képzőművészeti installációkat; ezután a Néprajzi Múzeumnak a magyar zsidóság emlékeit bemutató tárlatot, majd a Mátyás templom történetét feldolgozó két párhuzamos budapesti kiállítást ismerhetik meg az érdeklődők a kurátorok bemutatásában; kapunk egy kis ízelítőt a londoni múzeumokban folyó múzeumpedagógiai munkáról, és megtudhatjuk, hogyan lehet Ópusztaszeren egy virtuális játékprogram segítségével újra megvívni a honfoglaló magyarok legnagyobb csatáit; végül az idén harminc éves pásztói múzeum történetét eleveníti fel az intézmény igazgatója. A Posztamensre ezúttal az egyre népszerűbb budapesti városi séták kerültek, amelyek az egész várost egyfajta hatalmas múzeumként tekintve adnak sokszor ritka kivételes bepillantást közvetlen környeztünk ismeretlen titkaiba. A Múzeumnegyed első állomása a megalapítása óta csak „virtuálisan”, azaz önálló épület és kiállítóhely nélkül létező Magyar Építészeti Múzeum, amelynek sajnos igencsak rossz állapotú raktáraiban pedig egyedülálló értékek rejtőznek; innen a kiskunhalasi Thorma János Múzeumba vezet az utunk, ahol az alföldi paraszt- és polgárvilág emlékei mellett a névadó festőművész monumentális munkái is megismerhetők; végül a budapesti Kossuth tér alá, a tavasszal megnyílt új Országgyűlési Múzeumba juthatnak el a lap munkatársai által kalauzolt olvasók. A Múzeumőr rovat első vendége ezúttal Tőkei Ferencné Egry Margit művészettörténész, aki sok egyéb munkája mellett évekig volt a Kiscelli Múzeum igazgatója is; utána Székely Zoltán, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója beszél a város és az intézmény sikeres kapcsolatáról; végül Molnos Pétert mutatja be a lap, aki szabadúszó művészettörténészként a hazai műkereskedelem peremvidékén végez sokszor olyan munkát, ami pedig talán inkább a hivatalos intézményeknek lenne a feladata. A lapot szokás szerint minden egyes írásának angol nyelvű összefoglalói zárják.
A többszörös hazai és nemzetközi dizájn-díjas MúzeumCafé megvásárolható a Relay és az Inmedio nagyobb hírlapüzleteiben, az Alexandra könyvesbolt-hálózatban és a jelentősebb fővárosi és szentendrei múzeumok shopjaiban.
