|
©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva. |
A székelykaputól a törülközőig
Szinte Gábor gyűjtéseiből nyílik
új kiállítás 2015. április 16-án a Néprajzi Múzeumban. A tárlat a
híres rajztanár, gyűjtő, fényképész hagyatékát és örökségét dolgozza
fel és mutatja be.
Szerző: Magyar Múzeumok Online | Forrás: | 2015-04-15 13:53:25
A Néprajzi Múzeum programszerűen kiállításokon mutatja be egy-egy neves kutató hagyatékának feldolgozását. Ebben az évben Szinte Gábor (1855–1914) rajztanár, gyűjtő, fényképész tevékenységét ismerhetik meg a látogatók, akinek úttörő szerepe volt a székelyföldi háztípus, a székelykapu, a fejfa (kopjafa), és az erdélyi fatemplomok kutatásában. Fényképészeti és rajzolói tevékenysége során olyan értékes dokumentumokat hozott létre, melyek a néprajz és a műemlékvédelem területén is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Szinte Gábor nevéhez fűződik a legrégebbi székelykapu, a mikházi ferences kolostor kapujának (1673) megtalálása és lerajzolása. A Néprajzi Múzeum gyűjteményébe került kapu elemeit látványos installálással első ízben tárjuk a nagyközönség elé.
Szinte Gábor a rajzoktatás területén is fontos feladatokat látott el. Szemléletében a rajzoktatás szorosan kapcsolódik a népi kultúrához és a nemzeti díszítőművészethez. A nemzeti költészet, a népdalok példájára hivatkozva javasolja népünk képzőművészeti alkotásainak felgyűjtését, „a kaputól az utolsó törülközőig”. A kiállítás a fiatal generációt archív anyagok felhasználásával készült interaktív rajzolóprogrammal szólítja meg, ezzel lehetőséget adva virtuális kapuépítésre, díszítésre, saját kreatív alkotások létrehozására. Kvízjáték, látványos vetítés és iBeacon technológiára épülő androidos alkalmazás segíti a témában való alapos és élményszerű ismeretszerzést.
A mikházi kapu
Az általunk ismert legrégebbi, Szinte Gábor szerint a legtökéletesebb székelykapu 1673-ban készült, a szájhagyomány szerint Kajáni mikházi ferences rendi szerzetes terve alapján. A kaput Szinte Gábor dokumentálta először, 1900-as gyűjtőútján. A Néprajzi Múzeum munkatársai 1911-ben kezdték meg a tárgyalásokat a kapu megvásárlásáról, áprilisban járt a helyszínen Beluleszkó Sándor és Seemayer Vilibáld. 1912 májusában egy vihar ledöntötte a kaput, végül 1913-ban került a Néprajzi Múzeumba. 1965-ben a mikházi kaput másik két székelykapuval együtt leselejtezték. Ennek ellenére néhány darabja megmaradt, köztük a kiállításon bemutatott szemöldökfa, nyolcvan darab, különböző korszakból származó faszeg, illetve a bal oldali kapuláb.
A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében jött létre, és 2016. február 28-ig lesz látogatható.
Kapcsolódó cikkek:
Cimkék:
néprajz, Erdély, gyűjtés