©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A képektől a vázlatokig

A Keresztény Múzeumban június 18-án, a vidéki Múzeumok Éjszakája esztergomi előprogramja gyanánt nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria Markó-kiállításának párhuzamos tárlata.

Míg a budapesti bemutató gyűjteményes kiállítás, melyre a világ számos tájáról válogatták össze az olajfestményeket, addig a Keresztény Múzeum ez alkalomból a saját grafikai gyűjteményének id. Markó Károly-vázlataiból emelt ki néhányat – a kollekciót a Nemzeti Galériából kölcsönzött pár rajzzal kiegészítve. Ez a grafikai hagyaték a múzeumalapító Simor János hercegprímás vásárlása révén került a gyűjteménybe 1878-ban. Az eredetileg két mappában megőrzött, utóbb szétvágott 227 grafikai lap a rajta megmaradt közel háromszáz rajzzal annyira szerves egység a múzeum anyagán belül, hogy a vázlatok művészettörténeti feldolgozása a rajzok reprodukcióival együtt pár esztendővel ezelőtt egy CD-ROM formájában már megjelent. E kiadvány készítői, a jelen kiállítás kurátora, Dragon Zoltán és Kenéz Ildikó Emese alapos feltáró és leíró munkája azonban most kamatozik igazán a két, egymást kiegészítő tárlaton.

A grafikák és festmények részleteinek megfeleltetését Esztergomban a képek színvonalas reprodukciói segítik, s a jelentős mértékű kicsinyítés miatt a rajzok kompozíciós áttekintése is egyszerűbb. A nemzeti galériabeli képek felidézését az ottani kiállítási koncepció megőrzése ugyancsak segíti: a Keresztény Múzeum kis termében a mitológiai képek, a nagyban a bibliai festmények vázlatai láthatók, míg a kettőt az állandó kiállítás terétől elválasztó falon az itáliai tájba komponált művek jelennek meg. A múzeum adottságai azonban kissé megfordítják a tárlat megtekintési sorrendjét, mivel a mester, id. Markó Károly életrajza, grafikai hagyatékának rövid jellemzése és nagyméretű portréja a második teremben várja a látogatókat. Ezért, bár a grafikai bemutató plakátja a kisterem előtt kalauzol minket csábítóan az időszaki kiállításra, szerencsésebb (és a teremőrök rosszallását sem váltja ki), ha mégis a nagyobb (az egykori gobelin-) teremmel kezdjük a tárlatnézést.

Mindezzel együtt a tárlat (és a múzeumi boltban megvásárolható CD) minden bizonnyal elsősorban a szűkebb szakmai közönség számára gyakorol majd jelentős vonzerőt. A tanulmányrajzok általában mesterien megrajzolt részletek, egy-egy emberalak, mozdulat vagy drapéria kidolgozott elemzései, a kompozíciós és a színvázlatok pedig csupán nagyvonalúbb kapaszkodót nyújtottak a festő számára az egész kép vagy egy nagyobb részlete megformálásához. Az esztergomi műhelykiállítás voltaképpen a Markó piktúrájában alkalmazott módszer – a képelemek sablonos, visszatérő használata – illusztrálását szolgálja, bár ezt magas színvonalon teszi. Az utóbbi esztendők jelentősebb grafikai raktártárlatai (például a Permigianino-munkák; A szépség vonalai a Szépművészeti Múzeumban, a Modern mesterművek 1910–1925 vagy akár a most látható Festmények papíron a Galériában) bizonyítják, hogy van igény a képzőművészet ezen ágának bemutatására, a közgyűjtemények rajzi anyagának kiállítására. A Markó-grafikák így, Esztergomban talán folytatói az Antoni Waterloo rézkarcainak bemutatásával (2004) jelentkező sorozatnak, amely a Keresztény Múzeum gazdag rajzi és metszettárát ismerteti meg a szélesebb közönséggel.