Tárgyakba öntött jazz Óbudán
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Plakátokon, lemezborítókon, fotókon, festményeken, hangszereken keresztül mutatja be a több mint 150 éves magyar dzsessz történetét az a kiállítás, amely ma este nyílik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
"Olyan tárlatot szerettem volna, amelyen sok kép és kevés szöveg van. Számos könyvet írtam magam is a dzsesszről, mintegy 20 ezer darabos a lemezgyűjteményem, a plakátokat 1964 óta gyűjtöm. A kiállításnak próbáltunk olyan ívet adni, amelyen az elmúlt évek legfontosabb helyei és eseményei megjelennek" - mondta Simon Géza Gábor, az egyik kurátor, akinek magángyűjteménye alapozta meg a tárlatot.
A kiállítás legrégebbi darabja egy kotta, amely az afroamerikai származású Shakespeare-színész, Ira Aldridge 1853-as magyarországi turnéjához kapcsolódik. A művész fellépései vaudeville zenével zárultak, Aldridge saját "negro song"-jait énekelte. A pesti Nemzet Színházban is előadott műsorának kottáját a Rózsavölgyi és Társa cég többször is kiadta, a mostani tárlatra az OSZK Zeneműtára adta kölcsön.
A kiállítás tematikájában a magyar dzsessz "kőkorszaka" 1920-ig tart, a következő, 1935-ig tartó periódusban a táncos dzsessz lett népszerű (látható egy különleges dobszerelés az 1930-as évekből), az 1960-ig terjedő következő időszakban a szving, és ezt a korszakot már a gyűjtők gazdag gramofonlemez-tasakjaiból is jól követhetjük.
Bár a szocializmus jelentős részében Magyarországon a dzsessz legfeljebb a tűrt kategóriába tartozott, a hatvanas évek elejétől már rendszeresen rendeztek dzsesszkoncerteket Budapesten. Szerepel a most a közönség elé tárt gyűjteményben Kovács Gyula mellszobra, Ella Fitzgerald 1970-es és Jack DeJohnette 2002-es budapesti koncertjének plakátja.
A hazai dzsessz-riportfotózás 1965 táján indult, a tárlaton a fotósok közül a legnagyobb számban Siklós Péter alkotásai láthatók, aki mások mellett olyan művészeket örökített meg, mint Zoller Attila, Pege Aladár vagy Vukán György. A magyar festőművészet szintén gyakran merített ihletet a dzsesszből: a kiállításon látható Gyémánt László Tony Lakatost, vagy Nyakas Attila Szakcsi Lakatos Bélát ábrázoló műve is.
Kiss Imre, a Képes Magyar Jazztörténet című kiállításnak otthon adó múzeum igazgatója, aki Simon Géza Gáborral és Bajnai Klárával együtt a tárlat kurátora is egyben, beszámolt arról, hogy a mostani kiállítás előzményének tekinthető a Simon Géza Gábor közreműködésével megszervezett 2008-as kiállítás, amelynek apropója a hanglemezkiadás 100 éves évfordulója volt.
A gyönyörű katalógussal megtámogatott tárlaton külön falat kapott Bacsik Elek egykori kiváló dzsesszgitáros, hegedűművész, aki jövőre lenne 90 éves, és ennek alkalmából áprilisban életrajzi könyv jelenik meg róla Simon Géza Gábor tollából.
A Képes Magyar Jazztörténet című kiállítást csütörtökön délután Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke nyitja meg, fellép Ittzés Tamás Bohém Triója. A tárlat 2016. április 24-ig látható, ezalatt számos érdekes koncert lesz a helyszínen, márciusban pedig egy magyar dzsesszkutatási konferenciát rendeznek.
