©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A forint története


Az idén hetvenéves forint történetéből - bankókkal és pénzérmékkel illusztrált - időszaki kiállítás nyílt ma a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.

Szerző: MTI - MMO | Forrás: | 2016-03-01 18:31:02


II. Rákóczi Ferenc, a nagy visszatérő
II. Rákóczi Ferenc rekordtartó a magyar bankjegyek tekintetében, ugyanis rajta kívül egy magyar történelmi személy sem szerepelt három különböző államforma – királyság, népköztársaság, köztársaság – három különböző fizetőeszközén – koronán, pengőn, forinton. Ábrázolták az 1920-s 50 koronáson, az 1926-os és 1945-ös 50 pengősön, 1951-1989 között az 50 forintoson és jelenleg az 500 forintos bankjegyen is látható.

A tárlat apropóját egyrészt a magyar fizetőeszköz bevezetésének hetvenedik évfordulója adta, másrészt március 3-án lenne 120 éves Horváth Endre (1896-1954) grafikusművész, akinek a nevéhez az első pengő- és a forintbankjegyek megtervezése köthető - ismertette Holmár Zoltán, a múzeum közművelődési osztály vezetője a megnyitón.
Magyarországon hivatalos fizetőeszközként a második világháború után, a pengő hiperinflációját követően 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot és váltópénzét, a fillért. A nyíregyházi tárlatban a második világháborút követő bankjegyek és érmék kaptak hangsúlyt, de az érdekességek között az inflációban nyomtatott pengőket, valamint a régebbi forintbankjegyeknek számító Kossuth-bankókat is megtekintheti a közönség.
A forint bankjegyeit Horváth Endre, a pénzjegynyomda grafikusa készítette. A 10 és 100 forintos bankjegyeket a gyenge nyomdatechnika miatt könnyű volt utánozni és a papírjuk is gyorsan kopott, ezért rövidesen új bankókat kellett bevezetni. Az 1947-es, szintén Horváth Endre által tervezett sorozat bankjegyeire a magyar történelem kimagasló alakjait, Petőfi Sándort, Dózsa Györgyöt és Kossuth Lajost nyomtatták; ez a bankjegysorozat egyébként évtizedekig forgalomban maradt. A megjelenésükben 1949 után az addigi Kossuth-címert a Rákosi-, majd 1957 után a Kádár-címer váltotta fel - olvasható a tárlaton elhelyezett információs táblákon.A bankjegysorozatot 1953-ban az 50 forintos címlettel egészítették ki a Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója alkalmából, 1970-ben pedig forgalomba került az első 100 forint feletti címlet, az 500 forintos Ady Endre portréjával, hátoldalán pedig az 1964-ben átadott Erzsébet híddal. Az 1000 forintos papírpénzt 1983 júniusában hozták forgalomba Bartók Béla arcképével, Vagyóczky Károly tervezésében.A rendszerváltás után jelent meg a következő magasabb címlet, az 5000 forintos Széchenyi István gróf portréjával. Az 1990-es évek végére megszűnt a forint váltópénze, a fillér és folyamatosan vonták ki a forgalomból a kisebb címletű bankjegyeket.
A megnyitón bemutatták a Jósa András Múzeum sorrendben 57. évkönyvét, amelyben régészeti, néprajzi, helytörténeti, művészeti- és irodalomtörténeti tanulmányok és könyvismertetések olvashatóak.


Egy nyíregyházi öttusázó a 20 forintos hátoldalán
A 20 forintos hátoldalán látható meztelen, kalapácsot és búzakévét tartó stilizált férfialak modellje a nyíregyházi születésű Hegedűs István (1924-1956) öttusázó volt. A sportoló 1956. október 24-én hajnalban edzést tartani sietett a Sportuszodába, amikor megállt a Szófia utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Itt kapott halálos lövést.

A 70 éves forint

Jósa András Múzeum

2016. március 1-8.

Kapcsolódó cikkek:
Fotó / Modell ­‒ Képek a természet és művészet között
A Magyar Zsidó Múzeum 100 éve 100 tárgyon keresztül
Magyar sárga házak Párizsban

Cimkék:
múzeum, gyűjtemény,látogató

    Muzeumok.hu Rss betöltése...