Fajanszba zárt történelem

KIÁLLÍTÁS

A habán kerámia magyarországi történetét bemutató kiállítás nyílt pénteken a Tatabányai Múzeumban.

MTI 2016-03-19 10:30
Cikk küldése e-mail:

A tárlat a korai, 16. századi kerámiáktól mutatja be a habánok művészetének alakulását, azt, hogy milyen társadalmi kereteket között születtek alkotásaik, illetve hogyan élt tovább motívumkincsük a későbbi korokban.
A kiállítás legnagyobb részét a Magyar Nemzeti Múzeum, a
Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Múzeum, valamint a lévai és a révkomáromi múzeumok anyagaiból állították össze.
A hutteriták, vagy más néven habánok Magyarországon letelepült közösségei a 16. század végétől foglalkoztak fehér, ónmázas edények gyártásával. A fajansz készítéséhez Európa e tájékán akkor egyedül ők értettek.
Kezdetekben tárgyaikat csak növénymintákkal díszítették, állatot és embert vallási okokból nem ábrázolhattak. Mivel a világvégére készültek, alkotásaikra gyakran festettek évszámot, illetve a megrendelő nevét vagy címerét. Ónmázas fajanszaik luxuscikknek számítottak, melyeket csak a főurak engedhettek meg maguknak.
A 18. századra szinte elnépiesedett a habán kerámia, a díszítések jobban alkalmazkodtak a helyi lakosság igényeihez és kultúrájához. Már a módosabb polgárok és parasztok is a vásárlók közé tartoztak, az alkotásokon zsánerképek is megjelentek. A Tatabányai Múzeum kiállításán is számos olyan tárgy látható, amelyet a keramikus egy céh megrendelésére készített, és az edényeken a mesterek jelennek meg foglalkozásuk gyakorlása közben.
A 19. században az erőszakos katolizálás miatt a habán közösségek vagy szétestek és a mesterek helyi fazekasokként működtek tovább, vagy továbbutaztak keletre, majd Amerikába. A fajansztechnológia is eltűnt, a magyar fazekasok egyszerűbb díszítési technikákat használtak.
A habánok neve a Haushaben, magyarul házközösség szóból származik, zárt közösségben éltek, ahol minden tevékenységet közösen végeztek. Anabaptista hitük szerint a felnőtt keresztséget hirdették és elutasították a fegyverforgatást, ezért a 16. században a mai Svájc és Tirol területén üldözték őket. Egyes csoportjaik a Magyar Királyság, főleg Felvidék és Erdély felé vándoroltak, ahol a helyi birtokos főnemesek hívására telepedtek le. Őrizték német nyelvüket és eleinte szigorú rendszabályok szerint éltek. Egy részük kivándorolt Észak-Amerikába és szűk csoportjaik mind a mai napig az archaikus németet beszélik, elutasítják a technika vívmányait és egyszerű öltözéket viselnek.

 

FAJANSZBA ZÁRT TÖRTÉNELEM – A habán kerámia Magyarországon
Tatabányai Múzeum
2016. március 18. - június 5.

Utánaszámoltunk

KIÁLLÍTÁS

Fontos kollekciót mentett meg a feledéstől a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,az ezt bemutató tárlat március 9-től látható Szegeden.

2016. március 03. Magyar Múzeumok Online

Két évszázad szabadságharcosai az Almásy-kastélyban

KIÁLLÍTÁS

Egyedülálló kiállítással emlékeznek az 1848/49-es szabadságharc honvédjeire a gyulai Almásy-kastélyban. A március 14-én megnyílt időszaki kiállítás egyúttal az 1956-os hősök előtt is tiszteleg a forradalom...

2016. március 03. MTI - MMO

A természet igézete

KIÁLLÍTÁS

A 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Baishi) életművéből nyílt átfogó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

2015. április 04. Magyar Múzeumok Online
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...