©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Ilyen a természet!

Lélegzetelállító képekkel nyílt meg az 51. Év Természetfotósa kiállítás Budapesten, a Természettudományi Múzeumban.

Hogyan nyerheti el egy sürgősségi osztályon dolgozó orvos és egy norvégiai vakáción az éjféli napsütésbe a sátorból kiszökő kisfiú képe a legjobb természetfotósnak járó díjat? Hogyan világít rá egy pillanatkép a Föld ökológiai problémáira? A választ az 51. Wildlife Photographer of the Year / Év Természetfotósa kiállítás lélegzetelállító képei rejtik. A kiállítás 100 csodálatos fényképet vonultat fel, kínálatában az állatok viselkedésének izgalmas pillanataitól a fenséges tájképekig sokféle felvétel megtalálható.

„A számos megható, meglepő, elszomorító vagy épp lélekemelő kép mellett talán a városi vadon állatmeséi a legemlékezetesebbek. Ezek bebizonyítják, hogy nem kell a világ távoli, eldugott sarkaiba utazni, hogy érdekes fajokkal és viselkedésükkel szembesüljünk. Ehelyett a közvetlen közelünkben is rájuk találhatunk nap mint nap. ”

Lewis Blackwell, a zsűri elnöke

A Wildlife Photographer of the Year / Év Természetfotósa pályázat a világ legrangosabb természetfotós megmérettetése: már ötven éve mutatja be az érdeklődőknek a természet legbámulatosabb és legmegindítóbb arcát. Az első, 1965-ben meghirdetett pályázatra még csak 361 művet neveztek, 2015-ben már 96 országból több mint 42 000 fotót küldtek be a pályázók. A 42 445 benevezett képből a zsűri 100 győztes képet válogatott ki. Mindez jól mutatja a pályázat töretlen sikerét. 2016-ban a nemzetközi kiállítási programban a 100 nyertes képet több millió ember láthatja Földünk hat kontinensén. Közép-Európában azonban csak Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatják be az utazó tárlatot.

A díjazott képeket készítőik több szekcióban nevezték be, és ez adja a kiállítás sokszínűségét, változatosságát és ígér egyedülálló kikapcsolódást és virtuális utazást akár a Föld legeldugottabb pontjaira.  Ifjú fotósok, olykor 10 évesnél is fiatalabbak, kamerával felfegyverkezve dacoltak a dermesztő hideggel, perzselő forrósággal, néha akár egy katonahangya marásával is a tökéletes kép érdekében.

A természet tervrajzai szekció a felvonultatott képekkel a természet szépségét ünnepli, a flamingócsapatok forgatagától a törékeny jégkristályokig. Bemutatja a földi állat- és növényvilág sokszínűségét, fajgazdagságát. A Föld sokszínűsége szekció képei egy adott élőhely sérülékenységéről, egy-egy faj meghökkentő vonásairól vagy sajátos viselkedéséről mesélnek. A vörös róka például – a legújabb megfigyelések szerint – a sarki róka legveszélyesebb ragadozója lett. A kanadai tundrán ugyanis a globális felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik a vörös rókák elterjedési területe, így egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba az ott élő sarki rókákkal. A vörös róka nemcsak a kisebb termetű rokonának zsákmányállatára vadászik, hanem a sarki rókát is elejti.

A fotósok a Föld élőhelyei szekcióban bolygónk legelhagyatottabb helyeit, például a homoksivatagokat vagy a végtelen jégmezőket tárják elénk. Ha kellett, elmerészkedtek a világ végéig is. Timo Lieber kegyetlen homokviharok közt mászta meg a Rub’ Al Khali (magyarul senki földje) sivatag toronymagas dűnéit. A világ egyik legszárazabb és legforróbb pontján nappal akár 50°C is lehet a hőmérséklet. A sivatag azonban egykor egészen más képet festett. A helyszínen talált fosszíliák tanúsága szerint valamikor 17–37 000 évvel ezelőtt felszínét folyók és tavak szabdalták, melyekben bivaly- és vízilócsordák tanyáztak.

A kiállítás két fotográfus, Audun Rikardsen és Connor Stefanison munkáit mutatja be részletesebben, tőlük több felvétel is látható. Velük bejárhatjuk Norvégia sarkvidéki tengerpartjait és Brit Kolumbia vad tájait is.

2015-ben a fotóriporterek olyan érzékeny és sarkalatos témák leleplezésére vállalkoztak, mint az orvvadászat, csempészet, túlhalászás, vagy a fogságban tartott állatok kérdése. A természetfotós sajtóesszék történeteket mesélnek el egyetlen képben vagy egy képsorozatban.

Kulisszatitkok, avagy hogyan zajlik a zsűrizés?

A képek zsűrizésekor az eredetiség a döntő szempont. A képek hűen tükrözik a természeti környezet állapotát, mentesek a túlzottan mesterséges beállítástól, utómunkától, és még a képaláírások valódiságát is ellenőrzi a szakmai zsűri. Így biztosan állíthatjuk, hogy a fotók az élővilág jólétét messzemenően tiszteletben tartva születtek.

Az összes nevezett képet egyetlen, szakemberekből verbuvált zsűri bírálja minden évben. Így biztosítják, hogy a képek azonos eséllyel vegyenek részt a pályázaton. Az alapvető képi információk kivételével a zsűri teljes anonimitás mellett, részrehajlásmentesen bírálja a képeket. A válogatás során a kamera eredeti képeit alaposan szemügyre veszik, hogy a képek megfelelnek-e a szigorú kiírási feltételeknek.

Az év természetfotósa cím (The WildlifePhotographer of the Year title), és a 10 000 £ díj, valamint Az év ifjú természetfotósa cím (The Young WildlifePhotographer of the Year), és az 1000 £ díj azt a fotóst illeti, akinek a képét a legmegindítóbbnak és legemlékezetesebbnek találja a zsűri az összes benevezett pályamű közül.

2015-ben Don Gutoski lett az év természetfotósa, Ondřej Pelánek pedig az év ifjú természetfotósa.
A verseny díjazott képei között magyar fotós munkáját is láthatjuk a kiállításon. Kudich Zsolt Nagy kócsagok ébredése című képe, a Föld sokszínűsége szekció madarak kategóriában került a döntőbe. A magyar fotós Dunáról és élővilágáról készült önálló kiállítását nyáron láthatják az érdeklődők a múzeum Kupolacsarnokában.

A természetről készített nagyszerű fotók képesek megváltoztatni az emberek látásmódját, megkérdőjelezhetik korábbi nézőpontjukat, sőt vitákat is generálnak. Függetlenül attól, hogy a vadon mélyén, a hátsóudvarunkban, vagy egy nyüzsgő nagyvárosban készültek-e a felvételek, a természetfotózás ihletet ad, felráz, és csodálatot ébreszt! A Wildlife Photographer of the Year / Év Természetfotósa pályázat már több mint ötven éve képviseli a kortárs fotózás élvonalát. A fotósoktól etikus magatartást követel, magasra értékeli és díjazza a művészi kompozíciót, a látásmódot, a történetmesélést és a technikai tökéletességet.

A részt vevő fotósok utazást nyerhetnek a londoni szereplésre is, ahol a pályázat díjkiosztóján a rivaldafényben vehetik át a díjukat. A fényképük pedig a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerülhet, ha szerepel a világot körbeutazó kiállításban. A győztes képeket egy korlátozott példányszámban megjelenő, számos világnyelvre lefordított, keménykötésű könyvben is publikálják.

A londoni Természettudományi Múzeumtól kölcsönzött világhírű kiállítás 2016. május 4. és augusztus 4. között tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban. A lenyűgöző tárlat a múzeum Kiállítási csarnokában kap helyet, kedd kivételével naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat.

(s)