Fűrészfogak térben és időben

A Fertőszéplaki tájház

A Fertő-vidéki legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel.

Cikk küldése

e-mail:

A Fertőszéplaki Tájházak azon túl, hogy megkapó látványt nyújtanak, rendhagyó élményt is kínálnak azoknak a felfedezőknek, akik fogékonyak a hagyományos paraszti kultúrára. Fertőszéplakon ugyanis nemcsak egyetlen megmaradt parasztház őrzi a régi falusi élet emlékeit, hanem egy egész utcaszakasz. Ráadásul a házak és a hozzájuk tartozó gazdasági építmények mindegyike helyben megőrzött műemlék, azaz a település egykori lakói építették, használták. A falak között látható kiállítások mégis túlmutatnak Fertőszéplak határain: a falumúzeum öt házában látható anyagot a Fertő-part községeiből gyűjtötték össze. A kiállítások bemutatják a környék történelmét, hagyományos foglalkozásait és a lakáskultúra változását 1850 és 1950 között, ahonnan nem hiányoznak a hagyományos zöldség- és gyümölcstermesztési eszközök, a különböző korok kézi és gépi mezőgazdasági eszközei, ráadásul a házakhoz tartozó kertek rehabilitációja is megkezdődött, gyógynövénytermesztéssel és most induló biokertészettel.

Házak között

A falumúzeum által meghirdetett szerteágazó programkínálat alapja kétségtelenül az, hogy az öt, egymás mellett álló épület kiválóan alkalmas a hagyományos háztípus és a településkép bemutatására, valamint az ehhez kapcsolódó életforma érzékeltetésére.

A Fertő-part hagyományait – a megszokott múzeumi kiállítás eszközein keresztül – a 37. sz. ház kiállításaiból ismerhetik meg a látogatók, egyben ez az épület szolgál a látogatók fogadására is. A 39. számú ház eddig gondnoki lakásként működött, 2010-től oktató-foglalkoztató épület.

Az épületek közül először a 35. sz. házba lépve találkozhatunk igazi, tájházakra jellemző enteriőrrel, méghozzá az 1850 és 1900 közötti időszakból. A ház első lakása két szoba, konyha és kamra felosztású. A szoba földes padlójú, bútorzata a vidékre jellemző, festett. Jellegzetes bútora a mennyezetes ágy, a sarokpad és a menyasszonyi láda. Különösen szép szemes kályháját a konyhából fűtötték. A konyhában a szabad kémény alatt épült a nagy, szögletes sütőkemence. Főzőhelyként a kemence lapos teteje szolgálhatott. A hátsó lakás ugyancsak kétszobás. Újdonságnak számít a szekrény megjelenése és a csonkolt végű mennyezetes ágy, végében az asztalággyal. A szobában található csikótűzhelyen főztek, egyben fűtöttek is. A kemencét csak kenyérsütésre használták. Az épület végében mindkét családnak külön kamrája volt, melyek a legfontosabb szerszámokat és tárolóedényeket mutatják be. A széles udvar másik oldalán áll az egykori berendezett asztalosműhely, melyet egy időben pálinkafőzésre is használtak.

A 33. számú ház utcai lakásában ugyancsak hagyományos lakásbelső fogadja a látogatót, igaz, itt már az 1890–1930 közötti időszak életébe nyerhetünk betekintést. Itt azonban az ágyak már új rend szerint, a szoba terébe forgatva állnak, végüknél nagyméretű asztal és tonettszékek, egy jobb módban élő parasztcsalád bútorai. A tűzhellyel szemben a kor divatjának megfelelő üveges konyhaszekrény.

Itt már a szabadkéményt elfedték, egy tömbbe került a kemence, a takaréktűzhely, a katlan és a mászó kémény.

A hátsó lakás egy szegény család szobáját mutatja, konyhája már az étkezésre is adott lehetőséget. Az épület hátsó traktusában helyezkedik el az istálló a jászollal. Az épület egykori második istállóját átalakították, ma bognárműhely látható benne. Ugyancsak itt helyezték el az endrédi menyasszonyi szekeret is, melyet lakodalmakban használtak.

A 31. számú ház az ötvenes évek világába enged betekintést. A szoba-konyhás lakásban a stukatúrozott mennyezet, a hajópadló, a kárpitozott kombinált bútor közelít a városi divathoz. A konyha szerepét átvette a hátsó lakószoba, benne asztalisparhelt, a vizespad és a konyhabútor-garnitúra. A konyhából nyíló kamrában a szőlőművelés eszközeit is elhelyezték. Az épület végében áll a hidas, valamint a járgányszerkezet, melyet csépléshez használtak.

Mikor érdemes Fertőszéplakra utazni?

A válasz egyszerű: bármikor. A falumúzeumban előzetes megbeszélés szerint részt vehetünk múzeumpedagógiai vagy kézműves foglalkozáson. Ha azonban nagyobb rendezvényre vagyunk kíváncsiak, a következő programokat érdemes beírni a naptárba:

Húsvét előtt a múzeum munkatársai segítenek abban, hogy az ünnepre a hagyományok jegyében készüljünk fel. A világörökség napján a Fertő-táj titkai tárulnak fel előttünk, méghozzá játékos formában. Pünkösdkor a környék még élő pünkösdi hagyományait, népszokásait ismerhetjük meg. A Fertő-part lakosságának nagy része római katolikus, a keresztény ünnepekhez kapcsolódó hagyományok ma is nagy szerepet játszanak az itt élő emberek életében. A program a tájház tárlatvezetője által betanított, a hagyományőrző gyermekcsoport által előadott pünkösdi hagyományok felelevenítésével zajlik. A kisiskolások zöldágjárásos, zöldághordásos, énekes bemutatója a jó termésért, a termékeny évért, a jó időért való „könyörgés” pogány eredetű szokásait mutatja be, de a királynéválasztás sem hiányozhat a programkínálatból.

Közben ügyességi versenyen bizonyíthatnak a vállalkozó szellemű résztvevők. A legügyesebb játékos egy esztendeig a Fertőszéplak pünkösdi királya címet viselheti. A mai kor fiataljainak teljesen ismeretlen, vidám ügyességi gyakorlatok nemcsak a pünkösdi király kiválasztásában segítenek, hanem valamennyi néző hangulatát is emelik.

Fertőszéplak egyik különleges rendezvénye, a Ribizlifesztivál összekapcsolódik a Szent Iván-napi mulatsággal. Ebből a programból ráadásul a fertődi Eszterházy-kastély sem hiányozhat! A falumúzeum persze nemcsak a nagyokkal társul! A nem messze található Sarródi Tájházzal együtt hirdetik meg évente a Péter-Pál-napi aratóünnepet, amelynek során mindent megtudhatunk a paraszti munka szépségeiről és fáradalmairól, sőt ki is próbálhatjuk őket!

A Tökfesztivált viszont már nemcsak a térségben, de a távolabbi területeken is nagy várakozás előzi meg. A rendezvény a térség óvodásainak és kisiskolásainak jelmezes őszi felvonulásával veszi kezdetét. A kicsiket utána várják a kézműves foglalkozások, a tökfaragás, töklámpás-, csuhébaba- és termésbábkészítés, a gyerekek és felnőttek legnagyobb örömére.

Dél előtt kezdetét veszi valamennyi Fertő-parti település, illetve polgármestereik részvételével az a főzőverseny, ahol „tökös” ételek készülnek a bográcsokban: tökleves, tökös raguleves, kakastöke-pörkölt, tökös-boros vadpörkölt, körömpörkölt tökmagos kenyérrel kínálva, savanyított tökszeletekkel, ananászos sütőtökkompót, tökös-túrós lepény.

Ugye, hogy kihagyhatatlan? Bővebb információ itt!