©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

120 év olimpia

Magyar olimpiai sikerek 1896–2016 címmel nyílt meg a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum tárlata 2016. augusztus 3-án, a riói XXXI. nyári olimpiai játékok kezdete előtt néhány nappal.

A Papp László Sportaréna mellett található SportAgóra emeleti kiállítóterében év végéig megtekinthető időszaki kiállítás 120 évnyi nyári olimpiatörténetet tár a látogatók elé, hiszen a látványos és információgazdag kiállítási tablósor az első, 1896-ban Athénban megrendezett újkori olimpiától a 2012-es londoni játékokig ad magyar szempontú áttekintést a témáról, látványelemként pedig már a 2016-os riói olimpia plakátja és a magyar csapat ruhái is megjelennek a tágas térben.

Magyarország az újkori olimpiák kezdetétől részt vett az ötkarikás játékokon, csupán két ízben maradt távol: 1920-ban az első világháború veszteseként meghívót sem kapott, 1984-ben pedig szovjet nyomásra csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, és nem indult a Los Angeles-i olimpián. De a magyar sport nemcsak hogy a kezdetektől jelen volt az újkori olimpiai játékokon, Kemény Ferenc sportszervező–pedagógus jóvoltából a mozgalom alapítóinak egyike is lett: az ország tevékeny részt vállalt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-es megalapításában. Ezeknek a hagyományoknak az őrzése, valamint a magyar sportolók kiemelkedő eredményeinek megörökítése különösen fontos feladat, amely a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum egyik legnemesebb küldetése. Ennek jegyében készült a most megnyílt kiállítás is, a téma szakavatott ismerője, Dr. Szabó Lajos múzeumigazgató rendezésében, Dr. Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docense közreműködésével.

A felemelő és izgalmas sporttörténeti pillanatokat felidéző tárlat gazdagon illusztrált tablókon és számos különleges ereklyén keresztül mutatja be a magyarok részvételét az újkori nyári olimpiai játékokon, beleértve az 1906-os „időközi” olimpiát is. A 2012-vel bezárólag szerzett 168 magyar arany-, 146 ezüst- és 166 bronzérem, illetve a mögöttük álló teljesítmény jórészt személyes relikviákban ölt testet. Szívet melengető érzés közelről szemügyre venni első olimpiai bajnokunk, az úszó Hajós Alfréd személyes tárgyait: többek között olimpiai okleveleit, sapkáját és mérnöki hivatásának eszközeit (1924-ben a művészeti versenyen stadiontervével olimpiai ezüstérmet is szerzett); az aranyérmes magasugró Csák Ibolya 1936-os berlini rajtszámát; Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok kardvívó fegyverét és maszkját; vagy az Aranycsapat tagjaként 1952-ben aranyérmet nyert Puskás Ferenc bőr labdarúgó cipőjét. De a sort folytathatjuk Kocsis Antal olimpiai bajnok (1928) ökölvívó kesztyűjével, Csik Ferenc olimpiai aranyérmes (1936) úszó serlegével, Kozma István kétszeres bajnok (1964, 1968) birkózó serlegével, Varga János olimpiai bajnok (1968) birkózó kesztyűbőrből egyedileg készített cipőjével, a kenuban aranyérmes (1980) Foltán László mezével, Széchy Tamás „úszópápa” legendás baseballsapkájával. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum leltárában szereplő tárgyak mellett kiemelt figyelmet érdemel a tárlaton szereplő egyetlen, magántulajdonban lévő ereklye: a háromszoros olimpiai bajnok (1948, 1952, 1956) ökölvívó, Papp László kesztyűje, amelyet a legendás öklöző fia, ifj. Papp László adott kölcsön a kiállítás idejére.

Szintén személyes, de egyszerre egy egész csapathoz: az 1964-ben, Tokióban aranyérmes férfi vízilabda-válogatotthoz köthető a látványos kompozícióba rendezett sapkagyűjtemény, amely Ambrus Miklós, Bodnár András, Dömötör Zoltán, Felkai László, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Konrád János, Mayer Mihály, Pócsik Dénes, Rusorán Péter ötkarikás sikerét jeleníti meg. Külön figyelmet és tanulmányozást érdemelnek (és természetesen ugyancsak névhez köthetőek), bár a sok kiemelt műtárgyhoz képest szinte a háttérben húzódnak meg az igen értékes olimpiai oklevelek, valamint egy valódi olimpiatörténeti „csemege”, az újkori olimpiák alapító kongresszusának Párizsban, 1894-ben kelt emlékoklevele Kemény Ferenc részére. És itt említhető Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter autográf köszöntője Dr. Mező Ferenc Az olimpiai játékok története című könyvéhez, amellyel a sporttörténész az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert.

Egy másik olimpiai érmes alkotás is megtekinthető a tárlaton: Manno Miltiades az 1932-es Los Angeles-i nyári olimpia szellemi versenyén végzett második helyen Birkózók című szobrával a művészeti versenyek kategóriájában. A bronzszobron kívül több más olimpiai vonatkozású képzőművészeti alkotás is látható a kiállításon. Megtekinthető például Telcs Ede olimpiai kardcsapat vándordíja, Petri Lajos Startoló című bronz szobra, Mihályi Gábor Kerékpárosok című alkotása vagy Cserenyei-Kaltenbach István Hajós Alfrédot ábrázoló mellszobra. Ami pedig a történeti értéket illeti, a kiállított anyagból feltétlenül ki kell emelni azt a gyászszalagos magyar zászlót, amely az 1956-os Melbourne-i olimpiai faluban emlékeztetett a néhány héttel korábban levert magyar forradalomra és szabadságharcra. A zászlót Jenei László olimpiai bajnok vízilabdázó rejtegette a politikai rendszerváltozásig, miután egy kajak orrában a Szovjetunión keresztül hazacsempészték.

A tárlókban elhelyezett különleges ereklyék mellett az egyes olimpiai játékok jellegzetes tárgyai, így például a magyar sportolók által viselt formaruhák és melegítők, olimpiai fáklyák vagy az 1956-os olimpiai dobogó másolata színesítik a kiállítást. Hasonló funkciót töltenek be az újkori olimpiák plakátjainak másolatai, amelyek a négyévenkénti versenyek ünnepélyességét és immár 120 éves hagyományait is sugározzák. A rendezők tervei szerint a tárlat szeptemberben a riói nyári játékok legjelentősebb magyar vonatkozásait bemutató tablóval egészül majd ki, és a kiállításban elhelyezett összefoglaló statisztikai tabló is megújul egyúttal, hirdetve a magyar sport legújabb nemzetközi sikereit.