©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten

Ma délután új kiállítás nyílik a Kassák Múzeumban.

A Ma című folyóirat és köre egy elképzelt mozgalom valóságos intézményeként jelent meg a magyar kulturális életben az első világháború és a forradalmak Budapestjén, 1916 és 1919 között. Kassák Lajos és művésztársai az „új kultúra” megteremtőiként tekintettek magukra, amelynek ideológiáját nem csupán manifesztumokban, hanem egy sokrétű intézményen keresztül kívánták közvetíteni a társadalom felé. A kiállítás négy téma felvetésével azt mutatja be, hogy Kassák és köre a huszadik század eleji művészeti színtéren milyen kulturális és társadalmi ambíciókkal és kommunikációs technikákkal akarta kijelölni pozícióját a korabeli magyarországi nyilvánosságban.

Előképkeresés és kontextusteremtés

A magyar avantgárdra a múlttal való szakítás kísérleteként szokás gondolni. Kassákék is gyakran vetették el szónokiasan a halottnak vélt tradíciókat, ugyanakkor nem egyszer idéztek meg folytathatónak, vagy legalábbis újragondolandónak ítélt törekvéseket. A Ma-kör két okból is fontosnak ítélte felmutatni kötődését a művészet régi, és új jelenségeihez is: egyrészt azért, hogy a számára fontos előképekkel  legitimálhassa  létét és törekvéseit a magyarországi szellemi közegben, másrészt, hogy egy bizonyos kulturális kontextus megjelölésével orientálhassa közönségét a Ma művészetének értelmezésében.

A Ma önmeghatározása

A Ma köré csoportosuló művészek nem csupán szerzőkként tekintettek magukra, hanem egy mozgalom tagjaiként is. A Ma e tekintetben eltért a többi magyar folyóirat szellemiségétől, és sokkal közelebb állt a kortárs külföldi avantgárd lapokhoz. A Ma mozgalomként való fellépésének végső soron az volt az üzenete, hogy a lap szerzői művészetfelfogásukkal és világnézetükkel képesek megváltoztatni a magyarországi művészeti élet viszonyait, hosszú távon pedig a társadalom kérdéseibe is bele tudnak szólni.

A Ma mint intézmény

A csoportszerűséget erősítették a Ma „kollektív” nyilatkozatai, kiáltványai, cikkei, amelyeket rendszerint a „mozgalom” minden tagja aláírt. A Ma folyóirat és kiadványai, plakátjai vizualitásukban is ezt az egységességet sugározták. A Ma tényleges céljává egyre inkább az intézményesülés vált. Kassák a korabeli nyilvánosság széles spektrumát lefedő programot indított: könyvkiadót, galériát, szabadiskolát és előadóesteket szervezett. Kassák elképzelése újszerű volt a tekintetben is, hogy a piaci, az „üzleti haszonra alakult vállalatok” mintájára létrehozott alternatív intézményrendszerével az avantgárd művészek számára független fórumot kívánt biztosítani.

Politika és avantgárd

A  Ma kezdetben „irodalmi és képzőművészeti folyóirat” alcímmel jelent meg. A folyóirat a politika és avantgárd iránt 1918-tól  hangsúlyossá váló érdeklődését az „aktivista művészeti  és társadalmi folyóirat” alcímmel jelezte. A Kassák-kör élesen reagált a forradalmi változásokra, politikai cselekvésként értelmezte, és 1919 tavaszán aktivizmusként definiálta saját tevékenységét. A Ma-kör viszonya az 1918-19-es forradalmak két rendszeréhez merőben eltérő volt. Míg Kassákék a Károlyi Mihály vezette polgári demokráciával szemben szinte a kezdetektől kritikusak voltak, addig a Tanácsköztársaság kulturális politikáját részben hatalmi pozícióból befolyásolták. Kassákék számára kézenfekvőnek tűnt, hogy a proletárforradalmat követő „új világ” új művészetének lírai és vizuális formanyelvét az aktivisták teremtik majd m eg. Ez azonban konfrontációhoz vezetett az avantgárdot a korábbi kritikusokhoz hasonlóan „érthetetlensége” miatt bíráló kommunista vezetéssel. A kiállítás a vitát a maga összetettségében, kronologikusan mutatja be.

A kiállítás a Kassák Múzeum Kassák Lajos avantgárd folyóiratait bemutató sorozatába illeszkedik, amelynek első része 2015-ben, A Tett  indulásának századik évfordulóján, Jelzés a világba: háború ∩ avantgárd ∩ Kassák címmel nyílt meg. A mostani kiállítás szintén korabeli forrásokra, javarészt a Kassák Múzeum gyűjteményére  támaszkodva,  az első világháború és a forradalmak kontextusában mutatja be a „pesti Ma” működését. A két kiállítás fókusza azonban eltérő, ahogy A Tett és a Ma profilja is különbözött egymástól. Míg A Tett esetében a lap antimilitarista megnyilatkozásait olvastuk össze a korban uralkodó „háború kultúrája” dokumentumaival, addig a Ma esetében egy részben imaginárius, részben ténylegesen létrejött avantgárd művészeti mozgalom intézményesülésének kísérletét vizsgáljuk.

További információ a kiállításról itt érhető el.

A kiállítást az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.