Művész az iparban
KIÁLLÍTÁS
A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény “Gyűjtők és Gyűjtemények” című kamarakiállítás-sorozata Sebők Judit figurális porcelángyűjteményét mutatja be. A tárlat, hosszabbítás után, 2016. január 20-ig látogatható.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-11-15 13:27 |
A kiállításon bemutatott magángyűjtemény főszereplői az 1950-80-as jellegzetes porcelánfigurái, amelyek a korabeli lakáskultúra nélkülözhetetlen darabjai voltak.
A porcelánt becsben tartjuk, háztartásunk díszének érezzük - legyen az ünnepi étkészlet vagy vitrinben őrzött kisplasztika - és kevésbé tesszük ki a mindennapi tárgyainkat érő viszontagságoknak. Ki ne emlékezne - közvetve, vagy közvetlenül - a szűkös házgyári vagy panellakások nappalijában katonásan sorakozó játékos állatfigurákra, naiv kislányalakokra, stilizált táncosnőkre, a búsuló juhászra vagy jól ismert mesék, történetek porcelánból mintázott hőseire?
A magángyűjteményből összeálló kiállítási anyag színes vagy festetlen, realista vagy stilizált, de mindenképp látványos és szerethető figuráinak főszereplésével, Sebők Judit sajátos perspektíváján keresztül ismerhetjük meg a korszak néhány jelentős alkotóját és a műfaj tervezési trendjeit, sajátosságait. A válogatás, a gyűjtői motiváció alapján, jellegzetes formakincs és stílus szerint rendeződik a tervezőművészek munkásságához igazodó csoportokba. Ez a gesztus kiemeli a tervezőket a gyakran névtelenségbe burkolózó gyári kollektívákból, hogy a kiállított figurákat - melyeket manapság sokszor csupán az adott gyár szériatermékeként azonosítanak - a művészek egyedi alkotásaiként mutassa be. A tervezők jelenléte az iparban többek között annak az Iparművészeti Tanácsnak volt köszönhető, amit az ötvenes években az ipari termékek művészi színvonalának emeléséért, a nagyipari termelés folyamatos figyelemmel követése és szakvéleményezése érdekében hoztak létre. Tanácsadói és bírálati tevékenységével párhuzamosan segítséget nyújtott az iparnak és az iparban dolgozó művészeknek pályázatok és kiállítások rendezésével is. A szervezet 1957-ben indította el “Művész az iparban” című kiállítás-sorozatát - ami, akár a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény tárlatának alcíme is lehetne, és amit tehát retrospektív módon, de e kiállítás folytatni kíván. A Művész az iparban igyekezett ösztönözni az ipari tervezőművész munkájának és szerepének helyes értelmezését, másrészt bemutatta az “embert” is az iparban, mint a szocializmus ideológiájának megfelelő “humánus” termelés meghatározó tényezőjét. A sorozatban többször részt vett a jelenlegi tárlaton is szereplő Ősz Szabó Antónia az Aquincum Porcelángyár, Minya Mária, a Gránitgyár tervezője és a Hollóházi tervezői kollektíva (Veress Miklós, Torma Istvánné, Seregély Márta, Szonntagh Éva) is.
Mind a magángyűjteményét közönség elé táróSebők Judit munkája, mind a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény kiállítás-sorozata kiemelkedő jelentőségű, amelyek felhívják a figyelmet a feldolgozatlan témákra és hozzájárulnak a korszakkal foglalkozó szakterületi kutatások perspektíváinak tágításához. Noha vitathatatlan, hogy a kiállítási figurák elsősorban - a díszítés kellékeiként és általában a lakáskultúrához való kötődésük miatt - nosztalgiát, érzelmeket ébresztenek, mégis fontos látnunk, hogy ideje más nézőpontokból visszatekinteni a korszakra és újabb, frissebb véleményeket megfogalmazni. Ez a felismerés, újraértelmezés jelen esetben közelebb hozhat bennünket egy elmúlt időszak - napjainkban újra divatossá váló - tárgykultúrájához és nem utolsó sorban emlékeink, fizikai-szellemi családi örökségünk vagy személyes tárgyaink történetéhez.
