Árny a kövön
ORSZÁG LILI
Árny a kövön címmel szombattól látható a 20. századi magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának, Ország Lili művészetének tárlata a Magyar Nemzeti Galériában.
| MTI - MMO |
2016-12-18 17:34 |
A 90 éve született Ország Lili tárlatával folytatódik az MNG 20. századi magyar művészek életművét bemutató sorozata. Az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott Ország Lili látásmódjának alakulását először vizsgálják hazai és külföldi analógiákkal, mások mellett Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico és Toyen műveivel párhuzamban. Ország Lili számos műve ezen a kiállításon látható először, mint például a Pilinszky-hagyatékból előkerült festménye is. A kiállítás installációja idézi az Ország Lili életművében nagy fontosságú fal motívumot, de felépült a művész által elképzelt, híres labirintus is.
Ország Lili az utolsó pillanatban menekült meg az auschwitz-i halálvonatról, előtte az ungvári téglagyárban gyűjtötték össze a helyi zsidókkal együtt; innen ered a téglafal motívuma is. Kolozsváry Marianna, a kiállítás kurátor szerint a szorongás Ország Lili egész életének meghatározó alapélménye maradt, ettől talán nem független, hogy ő az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festő. Ország Lili szürrealista korszakában túl sok borzalmat élt át újra, így lassan a nonfiguratív festészet felé kezdett fordulni. Bulgáriai és szovjetunióbeli útjain ismerkedett meg az ikonfestészettel, amelyből sok inspirációt merített, majd a prágai zsidó temető látványa vezette át a „városos képek” korszakába. A képein felépített falakra a festő rövidesen írni is kezdett, az „írásos képek” után pedig a festett kazettás templomi mennyezetek segítettek megújítani művészetét. A kazettaszerű elrendezés vezette el utolsó, nagy szériájához, a több mint ötven munkát tartalmazó labirintus-sorozathoz, melyhez most fizikailag is felépült a kiállítást záró labirintus.
Ország Lili nem tartozik a könnyed képek alkotói közé; minden munkáját mély gondolati tartalom és feszítő élmények inspirálták. Az Ungváron született művészt 1944-ben családjával a helyi gettóba zárták, majd feltették az Auschwitzba tartó halálvonatra, de Kassán sikerült megszökniük. Művészetének visszatérő elemei a jelek és a szimbólumok. A szürrealizmus számára nem öncélú játék volt, hanem a megélt történelmi traumák tragikus kivetülése. A tárlat szenzációja, hogy Ország Lili halála előtt festett 48 festményből és 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata több mint harminc év után most először látható ismét egyben. Kolozsváry Marianna elmondása szerint Ország Lili egész életében festőnek készült, gyerekkorában is a rajzolásban találta meg a békéjét, az 1944-ben átélt szorongás és félelem azonban örökre a lelkébe vésődtek. Ki kellett festenie magából vízióit, hogy szembe tudjon fordulni félelmeivel – hangsúlyozta a kurátor. Ország Lilit szinte az egyetlen magyarországi klasszikus szürrealista festőként tartják számon; nagy hatással volt rá De Chirico és Toyen, akik munkáival a tárlat közönsége is találkozhat.
Az Árny a kövön című kiállítás 2017. március 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.
