Kincsek a Nílus partjáról - Túlvilági utazás az ókori Egyiptomban

KIÁLLÍTÁS

Mától látogatható a Szépművészet Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből rendezett kiállítás Pécsett, két helyszínen is, a Csontváry Múzeumban és a Múzeum Galéria kiállítótermeiben.

Magyar Múzeumok Online 2017-04-06 08:38
Cikk küldése e-mail:

 

2015 és 2017 között a Szépművészet Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye több vidéki helyszínen rendez időszaki kiállításokat a jelenleg zárva tartó állandó kiállítás anyagából. A tematikus felosztás alapja az a három alapvető csoport, amely az ókori egyiptomi világnézet szerint az univerzumot (a földet, az eget és az alvilágot) benépesítette. Az egyiptomiak ugyan világosan megkülönböztették egymástól a három szférát, az emberek, az istenek és a halottak világát, azonban korántsem tekintették őket egymástól elzárt világoknak. Az ókori egyiptomi elképzelések szerint számos átjárás és kommunikációs csatorna létezett közöttük.

 

Kommunikáció az emberi és isteni világ között

 

A kiállítás egyik része (Csontváry Múzeum, Janus Pannonius u. 11.) az emberek és az istenek világát, valamint a közöttük zajló kommunikáció lehetőségeit mutatja be. E kommunikáció központi alakja az uralkodó, aki isteni származásánál fogva közvetítő volt a halandók és az isten szféra között. Egyiptom lakói számára az ő személye volt a záloga a békének és a jólétnek, az istenek pedig azt várták tőle, hogy az általuk létrehozott világrendet segítsen fenntartani (vagyis folyamatosan újjáteremteni) a földön.

 

Az uralkodó környezetét alkotó és az állami adminisztrációt vezető előkelők világának emlékeit szobrok és hieroglif feliratos sztélék mutatják be. A szobrokon és a sztélék domborműves ábrázolásain jól tanulmányozhatók az egyiptomi művészet legfontosabb ábrázolási szabályai.

 

A hieroglif írás szintén felfogható az emberi világ (legalábbis az elit körébe tartozó írástudók) és az istenek közötti kommunikáció egyik csatornájaként, hiszen a hieroglif jeleket az egyiptomi elképzelés szerint az istenek hozták létre, megalkotva az ábrázolt lény, tárgy vagy fogalom ideális képét. A kiállítás ezen részében a templomok hétköznapi emberektől elzárt világa elevenedik meg, ahová csak az uralkodó vagy az őt képviselő papok léphettek be, hogy elvégezzék a szükséges szertartásokat. Az istenek megjelenési formái (szobrok és a kultuszhoz kapcsolható állatmúmiák) mellett a kiállítás a rituálékban, vagyis az istenekkel való kommunikáció során használt, az istenek megbékítésére és a világrend helyreállítására, újrateremtésére szolgáló gazdag szimbolikájú rituális hangszert, a szisztrumot állítja a középpontba.

 

 

 

Halál: a földi élet és az újjászületés kapuja

 

A halál az egyiptomiak számára csupán a földi élet és az újjászületés közötti átmenet egyik állomása, kapuja volt. A kiállítás második része (Múzeum Galéria, Káptalan u. 4.) a halottak birodalmát mutatja be, amelynek ura az ókori Egyiptom egyik legfontosabb istene, a túlvilág királya, Ozirisz. A mitikus történet szerint a bátyja, Széth isten által meggyilkolt Ozirisz volt az első, akinek a testén a sakálfejű Anubisz elvégezte a mumifikálás és a „szájmegnyitás” szertartásait, Ozirisz hitvese, Izisz és nővére, Nephthüsz istennő varázsereje pedig új életre keltette őt.

 

Az egyiptomi túlvilághit szerint haláluk után Oziriszhez hasonlóan az emberek is isteni lényekké válva születhettek újjá, amennyiben a túlvilági bíróság méltónak ítélte őket rá. A halál utáni újjászületésig azonban a halott lelkének hosszú, veszélyekkel teli vándorutat kellett megtennie, amelyen túlvilági isteni segítők kísérték végig.

 

A korszak baranyai emlékei

 

A kiállításhoz kapcsolódóan a Janus Pannonius Múzeum páratlan régészeti anyagából bemutatjuk Baranya megye területének ókori Egyiptommal egyidős bronz- és vaskori régészeti emlékeit is. A reprezentatív anyag betekintést enged majd három évezred gazdag tárgyi kultúrájába, mely az egykor itt élt népek megismerésének egyedüli forrása.

 

 

Kincsek a Nílus partjáról - Túlvilági utazás az ókori Egyiptomban
2017. április 5. – október 31.
Csontváry Múzeum (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) és Múzeum Galéria (Pécs, Káptalan u. 4.)


157 egyiptomi műtárgy tűnt el egy képtárból

SZAKKARA

Több mint száz egyiptomi régiség tűnt el Szakkarából. Az ügyészség nyomoz, ha minden igaz.

2016. február 02. Pallag Zoltán

A hazatérő Múmia

VENDÉGSÉG

A Szépművészeti Múzeum több mint három évig tartó felújítása alatt sem kell nélkülöznie a közönségnek a gyűjtemény legnépszerűbb műtárgyait.

2015. szeptember 09. Magyar Múzeumok Online

A szegedi fáraó-szobrok Szatmárnémetibe költöztek

NAGYUTAZÁS

A Móra Ferenc Múzeum nagysikerű fáraó-kiállításának főszereplői, a monumentális szoborkolosszusok a héten elköltöztek a Kultúrpalota lépcsőiről.

2015. január 01. Magyar Múzeumok Online
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...