©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Két nagy név - egy szokatlan párosítás

A "sztereo mánia" nem újdonság! A két híresség is áldozott az oltárán.

Eötvös Loránd, anyai nagybátyjának, Rosti Pálnak sikeres fényképészeti munkásságától ösztönözve, már kora ifjúságától a fényképezés szerelmesévé vált. A torziós inga megalkotójáról kevesen tudják, hogy korának sportembere, szenvedélyes lovas, turista és híres hegymászó is volt, ez utóbbi ténykedéseinek állít emléket a dobogókői turista menedékház és a Dolomitok 2837 méter magas Cima di Eötvös csúcsa. A magát legjobban a több ezer méteres hegycsúcsok között érző, hegymászó Eötvös Loránd első felvételeit 1870 körül készítette, a sztereo- vagy korabeli nyelven tömörlátvány-fényképezéssel bő egy évtizeddel később kezdett foglalkozni.
A most kiállított képek túlnyomó többségét (kivételt, a tudóst magát ábrázoló képek jelentenek) Eötvös professzor készítette. A 9x18 cm nagyságú üveglemezek – melyeket a nevét viselő Geofizikai Intézetben és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban őriznek –, hányatott „életük” ellenére a mai napig szinte teljes épségükben fennmaradtak.

 

A szobrászművész Stróbl Alajos (akinek Margitszigeten álló szobrát éppen e munka írása idején lopták el a vandálok) köztéri szobrait – a Budai Várban lévő Mátyás-kút, a Szent István Halászbástyán található lovas szobor vagy az Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc ábrázolásai – mindannyian ismerjük. Nem meglepő, hogy a szilárd anyaggal dolgozó, térben alkotó mester a tér ábrázolásának a fényképésztechnika által megvalósítható új lehetőségére is nyitott volt. A Stróbl-felvételeket a művész mostoha unokahúga, későbbiekben felesége, Kratochwill Alojzia rögzítette, aki férjének nyugat-európai kirándulásain, tanulmányútjain az építészeti emlékeket, itthon modelljeit, műveinek munkafázisait és a már elkészült alkotásokat is térbeli képekké varázsolta. A fényképek készítését a mester fia, Mihály is folytatta, a Stróbl-felvételek ma is a család kezelésében vannak.

 

Ami most megnézhető

A kiállítás szervezői, Felvinczi Sándor, Gönczi Ambrus és jómagam, a bőség zavarával és a kiállítótér behatároltságával egyaránt tusakodva, alapos és hosszú válogatást követően rendeztük a felvételsorozatokat. A megtekintésre szánt képeken át igyekeztünk az alkotóknak a nagyközönség számára ismert munkásságán túl kevésbé ismert tevékenységére is rámutatni. Ezért láthatók e tárlaton Eötvös Loránd Budapesten készült városképei, a Magyar Tudományos Akadémián található dolgozószobája, az Eötvös-ingával (mely találmányt egyébiránt sohasem nevezett így) végzett mérések munkafázisainak ábrázolásai, Buffalo Bill Városligetben bemutatott vadnyugati show-jának részlete, vagy a tudománytörténeti kuriózumnak is számító, a professzor kezét ábrázoló sztereo-röntgenfelvétel is.

Stróbl Alajos térhatású képei közül természetesen nem maradhattak ki leghíresebb alkotásai, így a Kossuth-mauzóleum szobrainak készítése, Liszt Ferenc Zeneakadémián elhelyezett ábrázolása, vagy a Szent István lovas szobor felavatása I. Ferenc József jelenlétében. E képek mellett láthatók a mester szintén művész kortársai, a kor ma már talán kevésbé ismert politikusai, családi események, és természetesen az alkotásain dolgozó szobrászművész, Stróbl Alajos is.  
Ismertetőnk természetesen és szándékosan a teljesség igénye nélkül készült, ajánljuk ezt a kiállítást a sztereotechnika, a tudomány és művészet, a turizmus, a 19–20. századforduló hangulata iránt érdeklődőknek, egyszóval mindenkinek, aki felpörgetett életünkből egy rövid időre a múltba vágyik visszatérni.

A kiállítás megtekinthető 2012. január 20. és 2012. március 24. között, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben (1092 Budapest, Ráday utca 18.)