Három férfi - három életmű

Három férfi, három életmű. Három egyedülálló kiállítás Bécsben

Bécs pezsgő kulturális élete az év minden időszakában izgalmas eseményeket kínál. A császárváros múzeumai egymással versengenek a vonzóbbnál vonzóbb, monumentális szupertárlatok rendezésével.

Cikk küldése

e-mail:

A tavaszi szezon kínálata is figyelemre méltó, rögtön három, külön-külön is izgalmas kiállítást láthatunk a MuseumsQuartierben. A tucatnyi, más-más műfajban tevékenykedő kulturális intézményt magában foglaló komplexum két tekintélyes múzeuma a Leopold Museum és a MUMOK (Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien) termeiben egyaránt nagyszabású tárlatokat tekinthetünk meg. Ezúttal az expresszionizmus felé forduló Egon Schiele munkáit kortárs alkotók reflexióitól kísérve láthatjuk a Leopold Museumban. Ugyanitt, néhány emelettel lejjebb pedig egy merész fordulattal az orgia misztériumszínház borzongató jeleneteit (is) bemutató Hermann Nitsch kiállítás kecsegtet maradandó élménnyel.

A Leopold Museum fennállásának tizedik évfordulója alkalmából kedveskedik a közönségnek „világ legnagyobb Schiele-gyűjtemény” bemutatásával, ami a múzeum tulajdonát képezi. A 2012 Április 16-ig meghosszabbított, Melancholy and Provoacation – The Egon Schiele-Project címet viselő tárlat a fiatalon elhunyt művész alkotói korszakain keresztül mutatja be azt a provokatív szellemiséget, amit saját korában újítóként képviselt. A sokat sejtető alcím: Az Egon Schiele Projekt (egy kivétellel) kortárs osztrák képzőművészek közreműködését jelzi. Az 1969-ben, (Schiele-vel megegyező életkorban, 28 évesen) elhunyt Rudolf Schwarzkogler performance-művész, a többi öt (Günter Brus, Elke Krystufek, Franz Graf, Claudia Bosse és Philipp Gehmacher) alkotóhoz hasonlóan egy-egy saját teremben mutatkozik be, Schiele műveire reflektáló, különböző műfajú alkotásaival, többek közt tér-, hang-, és videóinstallációkkal.

Ki sem kell lépnünk a Leopold Museum impozáns épületéből, hogy egy másik egyedülálló kiállítást is megszemléljünk: Hermann Nitsch – Structures című tárlata szintén meghosszabbítva 2012. április 9-ig látható. Először rendeznek Ausztriában ilyen nagyszabású tárlatot a bécsi születésű performance-művész grafikai munkásságából.

Az építészeti rajzok és az informelhez közelítő vázlatok mellett jelentős fotódokumentáció is része a bemutatott anyagnak, a legtöbb munka az Orgia Misztérium Színház monumentális projektjéhez kapcsolódik. A bécsi akcionistákhoz köthető Nitsch életművének talán legjellegzetesebb és egyben legbizarrabb alkotása az 1962 és 1998 között létrehozott performance-sorozat. (Gyenge idegzetűeknek nem kimondottan ajánlott) fotókon és videókon szembesülhetünk a gyakran brutális, „pszeudomisztérium” megrázó rituáléival: kibelezett állatok, keresztre feszítés; misztikum és szakralitás keveredik (és fordul ki önmagából) a képeken. Építészeti vázlatokat, terveket is készített egy leendő színházépülethez, ami színházi happeningek, performance-ok tereként, a  totális művészet, a Gesamtkunstwerk szellemiségében jött volna létre.

Néhány métert kell csak megtennünk a múzeumi negyeden belül, hogy eljussunk a MUMOK épületéhez, ahol további intellektuális élményekben lehet részünk. A huszadik századi és kortárs tendenciák bemutatására specializálódott intézmény a Pop Artnak szenteli az idei szezon kezdetét. Egyidejűleg látható Claes Oldenburg hatvanas évekbeli munkáit bemutató, négy emeletnyi kiállítóteret betöltő hatalmas tárlata, és az ennek kontextust teremtő, a múzeum saját gyűjteményéből rendezett, Pop and the Sixties című kiállítás. A stockholmi születésű, svéd–amerikai művész irreálisan nagy méretű alkotásaival a fogyasztói társadalom és a tömegkultúra vívmányainak tárgykultuszát figurázza ki.

Gigantikus, műanyagból vagy vízhatlan textilből készült használati tárgyai között eltörpül a látogató és elgondolkozik, vajon nem nőtt-e tényleg túl rajta a tárgykultúra, ha embernagyságú a habverő és a konnektor puha mint egy ágy? Használhatatlanná irrealizálódott eszközök, fröccsöntött óriás burgerek és hamutál tele lábszárnyi csikkekkel. Egy másik szinten az Oldenburgot a hatvanas években leginkább foglalkoztató Mouse  Museum  terveivel ismerkedhetünk, és az alkotó számos gyűjtőmunkáiból is láthatunk egy válogatást. Miki egér, mint a tömegkultúra megtestesítője, a tucatáruk, a tucatművészet és az életünket elöntő terméközön szimbólumaként jelenik meg. Társadalomkritika kesernyés humorral leöntve.

A MUMOK május 12 -ig megtekinthető Oldenburg-tárlata ezután továbbutazik, a kölni Ludwig Museum, majd a bilbao-i Guggenheim és a new yorki MOMA után a minneapolis-i Walker Art Center látja vendégül.