©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Friss áru a kiállításpiacon

Fürdőkultúra, építészet, régészet, képzőművészet. Új kiállítások Budapesten és vidéken, amelyek az elmúlt napokban nyíltak.

Franz Larese és Jürg Janett 1958-ban alapították Sankt Gallenben az Erker Galériát, amely hamarosan európai jelentőségű összművészeti központtá vált; a képzőművészet mellett az irodalom, a filozófia vagy a zene neves alkotóit is a kelet-svájci kisvárosba vonzva.
Hogy ez miért fontos Magyarország számára? A svájci Erker Műhely mintegy 600 grafikája az utóbbi évtizedek talán legfontosabb adományaként került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, melyből hetvenet láthat a közönség a St. Gallen-i kalandok – Hartung, Tàpies, Uecker és az Erker-jelenség című tárlaton. A második világháború utáni nemzetközi absztrakt képzőművészeti mozgalmak egyik meghatározó központjának fénykorát a grafikák mellett bibliofil könyvek, hangfelvételek, archív fotók és irodalmi alkotások segítségével ismerhetik meg a látogatók. St. Gallen, Zürich és Drezda után Budapest a világ negyedik városa, ahol közgyűjteménybe kerültek az Erker Műhely jelentősebb alkotásai.
A Szépművészeti kiállítása a svájci alapítvány által adományozott grafikákból válogat, az Erker Műhely tizenhárom legfontosabb alkotójára koncentrálva - közölte Bódi Kinga, hozzátéve: a tárlat öt tematikus egységbe csoportosítva nyújt betekintést II. világháború utáni nonfiguratív művészet egyik fontos műhelyébe.
Az európai informel egymástól is jelentősen eltérő utakat járó alkotói közül számos munkával szerepel Hartung és Tápies, míg a redukáltabb formavilággal dolgozó amerikai absztrakt expresszionizmust Robert Motherwell és Mark Tobey képviseli.
Max Bill a színeket és formákat érzelemmentes vizsgálatnak alávető konkrét művészet kiemelkedő alakja, aki az olasz informel alkotóira is hatással volt: az itáliai egységben Piero Dorazio, Giuseppe Capogrossi és a tőlük kissé eltérő utakat követő, szülővárosa, Velence színeit és formáit feldolgozó Giuseppe Santomaso műveit fedezheti fel a látogató.
Az erős plaszticitás jellemző Eduardo Chillida és Günther Uecker alkotásaira, akik már a papír mint hordozóanyag tulajdonságait is felhasználták grafikai munkásságuk során. Külön szekció idézi fel az Erker Kiadó bibliofil kiadványait; itt a közönség többek között Pound és Santomaso vagy Mitscherlich és Tápies művészkönyveinek lapjaival találkozhat.

A Szépművészeti Múzeum időszaki kiállítása július 1-jéig látogatható az épület mélyföldszintjén.

 

Szabad a pálya a Közlekedési Múzeumban

Kipróbálható csőposta, telefonhírmondó és virtuális realitás –a 19. és a 21. század csúcstechnikái együtt, működésben láthatók a Közlekedési Múzeum „Szabad a pálya” című időszaki kiállításán. A tárlat a 19. század utolsó harmadába repíti vissza a látogatót, megmutatva Magyarország 1867 és 1914 közötti közel fél évszázadának technikai vívmányait, újításait, és képet ad nemcsak a kor nagy ívű gazdasági fejlődéséről, hanem a korabeli mindennapokról is.
A „boldog békeidők” korszaka, azaz a dualizmus 50 éve alatt 22 ezer kilométeres vasúthálózat, hidak, közutak épültek. Pest, Buda és Óbuda egyesülése után Budapest világvárossá fejlődött, ahol átadták a Budavári Siklót és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat, megépült a kontinens első földalatti vasútja, megnyílt a világ legnagyobb nyílású lánchídja az Erzsébet híd, sőt a 21. század elején is jórészt azt az infrastruktúrát használjuk, amit e korszak létrehozott.
A mai szemmel hihetetlennek tűnő fejlődés egyes pillanatait eleveníti fel a „Szabad a pálya” című időszaki kiállítás, olyan magyar műszaki találmányokat bemutatva, mint a Csonka János-Bánki Donát által megalkotott porlasztó, Puskás Tivadar telefonhírmondója, Bláthy– Zipernowsky– Déri mérnökhármas transzformátora, vagy a világ első villanyórája.
A kiállítás egyik leglátványosabb eleme, a több tonnás, 3 méter hosszú és 3 méter széles főként a cséplőgépek energiaellátására használt 112 éves lokomobil, amely a mezőgazdaság gépesítésének legjelentősebb eszköze volt. A nyitókép a látogatókat átvezeti a gépműhelybe, azt az átmenetet szemléltetve, amely az alapvetően mezőgazdasági jellegű ország ipari felzárkózását jelentette.
Magyarország vidéki városainak 19. századi közlekedési fejlődését a legmodernebb 21. századi eszközökkel - az augmented reality módszer alkalmazásával - mutatják be, ahol a látogató saját okostelefonjával, vagy a kihelyezett tablet-ek segítségével kaphat bővebb információt.
A múzeum két szintjén kialakított tárlat a 19. században népszerű ipari- és világkiállítások hangulatát idézi. „Pavilonszerűen” mutatja be a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és a távközlés témaköreit, valamint betekintést enged a hétköznapi munkáslakásba, egy polgári ebédlőbe, vagy épp az orfeumba.
A dualizmus technikatörténetét bemutató kiállításhoz közel egy éves nyitvatartási ideje alatt számos program kapcsolódik majd, amelyekből egyebek mellett kiderül, milyen lehetett egy korabeli nagypolgári utazás az Al-Dunán, hogyan tartották az ünnepeket a polgári családokban, vagy hogyan zajlott egy munkáscsalád karácsonya.

A kiállítás előre láthatóan 2012 végéig látható.

A kereszt alatt a Göcseji Múzeumban

A nagyböjthöz és a húsvéti időszakhoz kapcsolódva hirdette meg a Göcseji Múzeum és a Vitrin Egyesület a közös tárlatát, melyen a zalai művészeknek az ősi, de mindenkor aktuális témára készített interpretációit várták. A modern nyugati civilizáció – akár bevalljuk, akár nem – a kereszt jeléből nőtt ki, ami kétezer éve az égi és a földi világ találkozásának szimbóluma.

Kettős irányultságából hosszú ideig a vertikális volt a hangsúlyosabb, manapság inkább horizontális a szemléletünk. Jobban szeretjük széles látókörűnek mondani, amivel voltaképpen elfedezni igyekszünk a spirituális dimenzió hiányát. Az emberi történelem azt bizonyítja, hogy csak a kettős irányultság metszéspontjában élő társadalmak voltak igazán sikeresek. A modern ember előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy engedi-e a digitális-virtuális civilizáció által elfojtani a benne természetétől fogva élő, transzcendens iránti vágyat? Az igenlő válasz egész kultúránk létalapjának relativizálásával beláthatatlan következményekhez, belső meghasonláshoz vezethet. Erre a dilemmára keresik a választ a maguk módján a művészek, megpróbálva összhangot teremteni a voltaképpen időtlen téma és a kortárs művészet képi alakításmódja között.

A kereszt alatt c. kortárs művészeti kiállítás 2012. április 29-ig látható.

Lengyel bronzkori erődöt és régészeti parkot, valamint értékes kincsleleteket, aranyékszereket és egy sírrekonstrukciót is bemutat a Móra Ferenc Múzeum új régészeti kiállítása, a Kárpátok Trójája.
Ritkaságnak számító kincseken és régészeti leleteken keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a füzesabonyi bronzkori kultúrát a Móra Ferenc Múzeumban.  Egy papnő fejrekonstrukcióján arany fejdíszt és hajkarikákat láthatunk, emellett szintén aranyból készült halántékkorongokat és spirálgyűrűket is kiállítanak. A fazekasság és harcászat műtárgyai mellett a tiszaladányi kincslelet is bemutatásra kerül: a sértetlen állapotban megtalált edény baltákat, karpereceket és kartekercset rejtett, melyeket valószínűleg vallási céllal vagy egy ellenséges támadás miatt temettek a föld alá.
A bronzkori hitvilágot szakrális kellékek segítségével szemléltetik: különböző rituális avatótárgyakat, amuletteket és madáralakú edényt is bemutatnak. Emellett egy főnöki sír rekonstrukcióját is körbejárhatják az érdeklődők.
A hazai emlékek mellett a lengyelországi Trzcinica bronz- és szlávkori erődjét is bemutatják a kiállításon. A Kárpátok Trójája elnevezésű lengyel régészeti parkban egy négyezer éves erődöt rekonstruáltak: eredeti formájában építették újjá a telep egyes részeit. Mellvédek, a földvárhoz tartozó sáncok, földbe ásott és felszíni házak idézik meg a régi időket. A Móra-múzeum kiállításán különböző plakátokon ismerhetik meg az érdeklődők a különleges szabadtéri múzeumot.

 

Makovecz Makón

Makoveczet az organikus építészeti stílus megteremtőjeként tartják számon. A mással össze nem téveszthető Makovecz-féle épületek megtalálhatóak az ország legkülönbözőbb pontjain. Legismertebb művei a paksi római katolikus templom, az egri uszoda és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese. Életének fő műve a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának megtervezése volt.
A József Attila Múzeumban nyíló emlékkiállításon harminc eredeti tervrajzot, különböző skicceket és vázlatokat mutatnak be. A legendás építész egyik utolsó alkotásaként a makói Hagymatikum-fürdőt tartják számon, melynek nagyméretű makettjét is körbejárhatja a közönség. Különböző tablókon a Makovecz által tervezett makói épületekről készült fotókat láthatják az érdeklődők, valamint az építésszel készült interjút is megtekinthetik.

Fürdőkultúra Hévízen

Az évszázadok óta gyógyító hatásáról ismert tó, az itt folyó gyógyítás, illetve maga a település története ismerhető meg azon a csütörtökön megnyílt állandó tárlaton, amely először mutatja be átfogóan Hévíz múltját.
A tárlat a tó keletkezésétől egészen a 21. századig vezeti végig a látogatókat Hévíz történetén, kronologikus sorrendben mutatva be a gyógytó és a település kialakulását, valamint az orvosi, gyógyászati emlékeket. 
Hévíz első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának ajánlott . A tárgyi emlékeken és dokumentumokon túl a látogatók filmet is nézhetnek, a tárlat megtekintése pedig a külföldiek számára is élményt jelenthet, hiszen fülhallgatókon angol és német nyelvű tárlatvezetést igényelhetnek.
A kiállításon látható egyebek mellett a hónaljfüggesztéses súlyfürdő egykori segédeszköze, a balneológiai, vagyis gyógyfürdő kezelések tárgyai, megismerhető a gyógyító munkát végző jeles orvosok pályája és munkássága. Könyvek, plakátok, leírások segítik az eligazodást és a múlt felelevenítését, de egy 19. századi kényelmes kurszalont, azaz gyógytermet is kialakítottak a hévízi tárlat létrehozói.