Rippl-Rónai József kivételesen karakterisztikus alakja volt a magyar művészettörténetnek. A századforduló azon kevés festője közé tartozott, akik nem pár évvel lemaradva követték a nyugati trendeket, hanem maguk is részt vettek az alakításában. Élete második felében, amikor hazaköltözött, szívén viselte a magyar művészet sorsát, a hazai művészeti elit jellegzetes figurájává vált.
Párizs
Pályafutását a müncheni akadémián kezdte, majd 1887-ben Párizsba költözött. A francia főváros akkor a világ művészeti központjának, a századforduló művészeti irányzatai bölcsőjének számított. Rippl-Rónai Munkácsy műhelyében alkotott először, de a szüntelenül változó és lüktető légkör, amely körülvette, magával ragadta. Emlékirataiban nem tekinti "sajátjának" ezen korai munkáit: "a legnagyobb lelki nyugalommal jó éjszakát kívántam az általam hiába csinált, általam tulajdonképpen soha át nem érzett Munkácsy-modornak" - fogalmazza meg kétségeit. Elfordulását a "Munkácsy-modortól" a tárlaton a Nő fehérpettyes ruhában című képe képviseli.
Kapcsolódó cikkek:
Cimkék:
