©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

艾未末 Aj Vej-vej Ai Weiwei

Napjaink legbefolyásosabb kortárs képzőművészének New Yorkban töltött évei során keletkezett fotóiból látható kiállítás az idén száz éves Ernst Múzeumban.

Aj Vej-vej (1957, Peking/Beijing) sokoldalú, konceptuális beállítottságú, a társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő alkotó, aki a legutóbbi években lett a kortárs képzőművészet világszerte legismertebb képviselője. Építészként, konceptuális művészként, szobrászként, fényképészként, bloggerként, twitterező, interjúkat készítő, kultúrkritikát gyakorló művészként a kortárs témák és társadalmi problémák érzékeny megfigyelője; nagyszerű kommunikátor és kapcsolatépítő, aki élettel tölti meg a művészet szerepéről vallott elképzeléseinket.

Aj Vej-vej 1957-ben született, Aj Csing (Ai Qing) költő fiaként. A Pekingi Filmművészeti Akadémián folytatott tanulmányai után 1978-ban társalapítója volt a Csillagok (Stars) elnevezésű művészcsoportnak, amely elutasította a kínai kultúrát akkor uraló szocialista realizmust, és kísérletezést hirdetett a művészetben. A javuló kínai-nyugati kapcsolatoknak köszönhetően egy ösztöndíj segítségével 1981-ben az Egyesült Államokba utazott, majd 1983-ban a New York-i Parsons School for Design-on kezdett el tanulni Sean Scully festő osztályában. New Yorkban fedezte fel magának Allen Ginsberget, Jasper Johnst, Andy Warholt, és Marcel Duchamp-t.

Ebben az időszakban Aj Vej-vej főként festményeket készített, de ekkor alkotta első ready made-jeit, valamint több ezer fotót, amelyek saját életét és a New York-i kínai kolónia mindennapjait dokumentálják. 1993-ban visszatért Pekingbe beteg apjához. Négy évvel később társalapítója lett a China Art Archives & Warehouse-nak (CAAW), és építészettel kezdett el foglalkozni. Saját műtermét 1999-ben nyitotta meg Caochangdiban, a FAKE Design elnevezésű építészeti irodát pedig 2003-ban. Ugyanebben az évben, a svájci Herzog & de Meuron építészeti irodával együtt kulcsszerepet játszott a pekingi olimpiai stadion, a „Madárfészek” koncepciójának kialakításában (később kiszállt a projektből), amely azóta a város új jelképe lett. 2007-ben kezdeményezésére 1001 kínai látogató utazott el a kasseli Documenta 12-re (Fairytale – Tündérmese). 2010-ben a londoni Tate Modern látogatói a hatalmas szőnyegét csodálhatták meg az intézmény ún. turbinatermében, amelyet kézzel festett porcelán napraforgómagok milliói alkottak.

Aj Vej-vej neve napjainkban talán a legismertebb kínai név – Kínán kívül. A kínai kormány legfőbb ellenzéke és a sajátos helyi társadalmi viszonyok legnagyobb kritikusa jelenleg is rendőri felügyelet alatt tevékenykedik pekingi stúdiójában. A hatóságok nem engedik, hogy elhagyja az országot, állandó megfigyelés alatt tartják, és a külvilággal történő kapcsolattartását szigorúan ellenőrizve igyekeznek ellehetetleníteni munkáját.

A kommunista hatalmat élesen bíráló, külföldön gyakran idézett művész korábban már sokszor hozta zavarba a kínai vezetést. Válaszul 2011-ben letartóztatták, ám hamarosan az erőteljes külföldi tiltakozás és diplomáciai közbenjárás hatására szabadon engedték: Helyzetét azonban minden téren igyekeznek megnehezíteni: adminisztratív mulasztásra hivatkozva a hatóságok földig rombolták a művész 2011-ben elkészült sanghaji stúdióját.

Egy kínai New Yorkban: 1983-1993

Aj Vej-vej New York-i tanulmányai, ill. ott-tartózkodása ideje (1983-1993) alatt több mint tízezer fotót készített saját magáról, a városról és lakóiról. Kezében kamerával valóságos megszállottként igyekezett dokumentálni a fontos vagy éppen nagyon is banális történéseket és karaktereket. Az egyszerű kisfilmes turista-fényképezőgéptől kezdve a polaroid technikáig számtalan eszközt és technikát használt képei elkészítéséhez. A fotók kivételes perspektívából ragadják meg az 1980-as évek New Yorkjának történelmét, kultúráját és légkörét:

„Az a New York, amit ismertem, már nincs többé… Ha visszatekintek a múltba, azt látom, ezek a fotók tényszerűek, de nem feltétlenül igazak. A jelen mindig felülírja a múltat, és a jövő nem törődik a jelennel…” Aj Vej-vej, 2008

Ebben az időben – pályakezdő, ismeretlen kínai művészként  – Aj egy parányi lakásban lakott New York East Village nevű negyedében (Manhattan szegény bohém-negyede), ahol prominens tagja volt a kivándorolt kínai művész-értelmiségi közösségnek, a negyed akkoriban bimbózó avantgárd szcénájának. Ezidőtájt fényképezőgépét arra használta, hogy saját életét, munkáját, környezetét és a kor atmoszféráját megörökítse. A fotók New York egy pontosan körülhatárolható korszakát reprezentálják Aj Vej-vej szemén keresztül, s egyértelműen fellelhetőek bennük konceptuális művészetének kezdetei. Az ábrázolás tárgyai: East Village költészeti felolvasó estjei és más művészeti eseményei, a Tomkins Square Park-i tüntetések, Wigstock transzvesztitái, híres kínai művészek, értelmiségiek (mint például a filmes Chen Kaige, a zeneszerző Tan Dun és a képzőművész Xu Bing).

Aj Vej-vej az amerikai nagyvárosban lefotózott mindent, ami érdekes és ami érdektelen, szinte mindent, ami útjába került. Felvételei között vegyesen találunk beállított fotókat és elkapott, véletlenszerű jeleneteket is. A valóság mint élményanyag ilyen hibrid – részint direkt/eleven, részint manipulált – megélése és közvetítése mindenképpen erősen konceptuális hozzáállásra utal, miként az is, hogy a hagyományos fotográfiai műfajok bevett elemei mellett bármely téma alkalmas volt számára, hogy kép/műtárgy/fotó/téma legyen belőle. Aj afféle élő, eleven szemként a képeken keresztül, a képek révén saját létezését, ott-létét dokumentálta és prezentálta, amely képek bőséges sorozatán át rekonstruálható, milyen is volt az élet negyedszázaddal ezelőtt az ikertornyok tövében.

A kiállításon bemutatott 226 fotót maga Aj Vej-vej válogatta archívumából. Koncepciójának alapgondolata egy olyan, képekből összeálló múzeumi installáció, amely Aj Vej-vej személyes élményeit, gondolatait, korabeli attitűdjét tárja fel.

Aj Vej-vej New York-i időszakában készült fotóit eddig Pekingben (Three Shadows Photography Art Centre), New Yorkban (Asia Society Museum), Berlinben (Martin-Gropius-Bau) és Moszkvában (Moscow Multimedia Art Museum) láthatta a közönség;  Budapesten az Ernst Múzeumban október 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők a kiállítást.

A magyarországi kiállítás kapcsán szeptembertől kapható lesz a Distanz Verlag gondozásában megjelent átfogó AI WEIWEI New York 1983-1993 katalógus és a Műcsarnok Kiadó által készített magyar nyelvű melléklet.

Partner: Alexander Ochs Galleries, Berlin | Beijing

Fotók: © Aj Vej-vej (Ai Weiwei); courtesy of Ai Weiwei Studio

Kapcsolódó anyagok:

Tate Modern - Ai Weiwei: Napraforgómagok, 2010

Így készültek a napraforgómagok Ai Weiwei kiállításához (Tate Modern, London, 2010)