Feltétlenül tiszteletet érdemelnek az esztergomi Keresztény Múzeum Módszertani lapjai. Hogy miért? Két okot elöljáróban. Az egyik, hogy a múzeumaink – bármennyire is felkészültek immár különféle típusú múzeumpedagógiai programok megtartására – még csak szórványosan jelentetnek meg módszertani, pedagógiai segédanyagokat kiállításaikhoz, míg a másik ok, hogy German Kinga tanárnő (MOME) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóival, a következő művészettörténész, múzeumpedagógus generáció tagjaival közösen valósította meg ezt az igen nagy projektet. Mielőtt rátérnénk a kiadvány rövid bemutatásra és értékelésére, annyit feltétlenül meg kell jegyezni, hogy nem véletlen, miért megy csodaszámba egy-egy ilyen kiadvány ma Magyarországon. A pedagógus kollégák szeretik az általuk nem vagy alig ismert múzeumi terepen átadni a karmesteri pálcát a múzeumi szakembereknek; vagyis nincs feltétlenül szükség a múzeum önálló használatát segítő kiadványra. Ez nem a tanárokkal szembeni kritika, hiszen szívesen fogadnak minden múzeumok által nyújtott szolgáltatást, egyszerűen a magyar múzeumpedagógia még nem jutott el abba a kegyelmi állapotba, hogy a múzeumpedagógusok munkájának a középpontjába – a tömeges látogatottság okán is – a tanárok módszertani, elméleti felkészítése kerüljön. De ennél talán még lényegesebb szempont, hogy csak szórványosan adottak a financiális feltételek a múzeumokban egy ilyen, mind tartalmában, mind kivitelezésében igényességre törő kiadvány megjelentetésére.
A Módszertani lapokon huszonegy művet, sorozatot, tárgycsoportot mutatnak be a szerzők. A lapok jellemzően négy, piktogrammal elkülönített egységből állnak: Alapos műleírások, értelmezések alkotják majd minden esetben a legterjedelmesebb részt. A következő nagy egységben egy adott korosztályra szabott beszélgetés témái, a művekkel kapcsolatos legfontosabb összefüggések olvashatók. Minden műhöz kapcsolódik egy olyan blokk, amelyben az ismeretek, élmények tudatosítását segítő egy vagy több játékos feladat, alkotómunka leírására kerül sor, és végül egy kisebb blokkban összegzést találunk a foglalkozáson felhasználásra kerülő anyagokról, eszközökről, sablonokról stb.
German Kinga kiváló teoretikus összegzéssel is szolgáló bevezetőjében (kötelező olvasmány!) előrebocsájtja, hogy a kiadvány nem helyettesítheti az adott intézmény múzeumpedagógiai programját, egy-egy foglalkozását. Ezzel egyet is érthetünk, ugyanakkor vitatkozhatunk is vele. Véleményem szerint a kiadvány elegendő művészettörténeti, művelődéstörténeti adalékkal szolgál ahhoz, hogy a téma, a művészet, a múzeum iránt elkötelezett, kreatív pedagógus érdemi „órát” tartson a kép(ek) előtt. Sok jó ötlet meríthető a játékokból, a dialógustervekből, ugyanakkor tény az is, hogy a lapok önmagukban és egymás mellé téve sem adnak ki egy komplett foglalkozást. Ez nemcsak azért van, mert nem kapunk kézhez egy szoros forgatókönyvet – pontos időkeretek, mi történik egy adott időpillanatban, mekkora a rendelkezésre álló tér, hány gyerekkel lehet optimálisan megvalósítani egy-egy játékot, van-e, és ha igen, hol, alkalmas helyszín az alkotásra stb. – , hanem azért, mert hiányzik a képekre felfűzhető „tananyag”. (A már nevesített elkötelezett pedagógus természetesen képes lenne hozzá rendelni azt is.) Éppen ezért azzal lehetne növelni ennek a kiadványnak és a jövőben megjelenő hozzá hasonlóknak is az értékét , használhatóságát, ha a lapok mindegyikén, egy-egy elkülönített mezőben a szerzők javaslatot tennének egy múzeumi/gondolati sétára, amelyhez a további lapokon elemzett, művek közül rendelnének néhányat. De az is megoldás lehet, hogy külön lapot kapjanak a bejárási útvonalak.
Mindezen észrevételek mellett is értékes kiadványnak tartom a Keresztény Múzeum múzeumpedagógiai módszertani lapjait, amely nemcsak a tanárok, hanem a múzeumpedagógusok számára is hasznos és tanulságos olvasmány lehet.
