©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Rómaiak a Dunakanyarban

Bárhol is sétálunk a Dunakanyarban, lépten-nyomon a római kor tárgyi emlékeire bukkanunk. Szerdától egy kiállításon is!

Hogyan éltek, gondolkodtak, hittek, építkeztek azok a népcsoportok, amelyek a Római Birodalom idején éltek a Duna mentén?  A szeptember közepén 2012. szeptember 5-én 18 órakor Szentendrén nyíló „Rómaiak a Dunakanyarban” című vándorkiállítás minden bizonnyal sok kérdésre választ ad!

A birodalom kötelékében

Róma katonái a mai Dunántúl területét az i. sz. 1. század közepén hódították meg és alakították Pannonia néven provinciává. A térség egy igen magas fokon szervezett, hatalmas területű államalakulat, a Római Birodalom részévé vált. Az új tartományban hamar kiépítették a birodalom közigazgatási rendszerét, kialakult a pénzforgalom, az egységes latin nyelvhasználat, elterjedtek a Mediterrán térségben honos vallási irányzatok, a császárkultusz, kőből épült városok, katonai létesítmények, hidak, utak épültek, mely utóbbiak bekapcsolták az új területeket a birodalom „vérkeringésébe”. Megjelentek az itáliai és egyéb külföldi betelepülők, akik az újonnan kialakuló pozíciókat (városvezetésben, adminisztrációban, vallási életben) töltötték be, katonák, akik leszerelésük után itt kaptak földet, kereskedők és kézművesek, akik megismertették az itt élőkkel a távoli területek portékáit. Utóbbiak, a kelta vagy illyr-pannon eredetű őslakos népek különösebb konfliktus nélkül tagozódtak be a birodalom népei közé.

A ripa mentén

A birodalom határa a Duna (Danuvius) lett, így a határvédelem hangsúlyos szerepet kapott a tartomány életében. Északra, a mai Szlovákia és keletre, az Alföld területén is barbár törzsek fenyegették, előbbi helyen kvadok, utóbbin a szarmaták éltek. A folyó mentén ezért katonai

táborok és erődítések, őrtornyok láncolatával védvonalat hoztak létre, ez az ún. limes pontosabban ripa (vagyis folyómenti határszakasz.) A Dunakanyar ebben a struktúrában különösen hangsúlyos szerepet kapott; mintegy féltucatnyi katonai tábor, erőd és számos őrtorony ismert innen. A katonai létesítmények közelében nagyobb városias települések - Szentendre (Ulcisia Castra), Esztergom (Solva) – azoktól távolabb falusias települések (a mai Visegrád, Dunabogdány területén), villagazdaságok jöttek létre a tartomány polgári lakosságának és leszerelt katonáinak lakhelyéül. Pannonia provincia az 5. század közepéig állt fenn, addig, amíg a keleti, barbár népek támadásaitól összeroppant és kettéosztott Római Birodalom kénytelen nem volt átadni azt a betelepült hunoknak.

 

Nyomkövetés

A „Rómaiak a Dunakanyarban” kiállítás közel 400 évnyi pannóniai és Dunakanyar-menti életébe enged bepillantást a térségben előkerült régészeti leletek alapján. Ezeket vizsgálva megmutatkozik az akkor élők mindennapjainak tevékenysége - az evéshez, iváshoz, íráshoz, testápoláshoz, mezőgazdasági munkához használatos, vagy szövő-fonó eszközök révén -, hit és hiedelemvilága, ékszereken, viseleti elemeken keresztül saját magáról alkotott képe, és megelevenedik épített környezet is. Megismerhetjük, melyek azok az értékes régészeti lelőhelyek, amelyek mellett elmegyünk, vagy amelyekben épp élünk, miközben fontos régészeti leletek sokaságát adták és adják a mai napig. Rekonstrukciók, részletes leírások, rajzok, fotók segítik az akkori világ elképzelését és megértését, amelyek felkelthetik a térség lakóinak érdeklődését lakhelyük múltja iránti, és ösztönzik a fennmaradt emlékek még nagyobb fokú megbecsülésére.

A „Rómaiak a Dunakanyarban” című vándorkiállítás megtekinthető a Szentendrei Képtárban szeptember 5-től november 18-ig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között. A kiállítás megnyitójára szeptember 5-én, szerdán 18.00 órakor kerül sor.