Nem a ruha teszi az embert! - tartja a mondás. Vagy talán mégis? Ha egyszer egy múzeum textilgyűjteményeibe bekukkantunk, egészen másként viszonyulunk ehhez a dilemmához. Elég, ha végigsétálunk a Budapesti Történeti Múzeum "Budai bürger, pesti polgár" - Polgári értékrend, polgári mentalitás a 19. századi Pest-Budán kiállításán, és közelebbről megnézzük az egyik terem közepén tündöklő, 1850-ből származó, legombolható ujjú ruhát. Ki lehetett az a szépség, aki viselte? - tesszük fel akaratlanul a kérdést, holott nem tudjuk, viselője szép volt-e egyáltalán. - Teltebb volt, vagy inkább filigrán? Szőke-e vagy barna? Milyen lehetett a mosolya? Ugyan hány hasonló kérdést tehetünk fel, amelyre csak a fennmaradt ruha alapján válaszolhatunk. És persze a múltbéli hölgy személyiségén túl még nem foglalkoztunk a ruha kiállításban betöltött egyéb vetületével. Az öltözködés milyen szerepet játszott a polgári kultúrában? A polgári identitás hogyan tükröződik az egykori családok ruhatárában? A polgári értékek - szorgalom, takarékosság, rendszeretet, pontosság, mértékletesség - hogyan fedezhetők fel a mindenkori divatban? Miként vált a ruházkodás a polgári élet mércéjévé? (Ruha teszi az embert?) A divat és az öltözködés miként befolyásolta a társadalmi identitást? A társadalmi szerepek változása hogyan jelenik meg a kiállításokban?
És ez csak néhány kérdés, amely egyetlen kiállított ruhadarab kapcsán merült fel! És még nem beszéltünk azokról a ruhákról, amelyek viselőjük vagy készítőjük által váltak híressé, és azokról sem, amelyek egy-egy lokális kultúra tradícióinak letéteményesei. Nézzük, milyen kérdéseket vetnek fel azok a múzeumok, amelyek a divat változó világa köré szőtték kiállításaikat!
Petőfi Irodalmi Múzeum
