A pillangók zöld szigete

A hatlábúak csodálatos élete

Újabb élőpillangó-szállítmány érkezett Tajvanról a szegedi Móra Ferenc Múzeumba - hallhattuk az elmúlt héten. A kiállítóhelyen másfél hete láthatja a nagyközönség a különleges lepke-valóságshow-t.

Cikk küldése

e-mail:

A beépített webkamerának köszönhetően bárki megtekintheti a több mint tízezer kilométerről érkezett szépséges élőlények lepkeházban eltöltött mindennapjait. Mivel a gyönyörűséges és erejük teljében lévő pillangók élete nem tart tovább három hétnél, a kiállítás rendezőinek folyamatosan pótolniuk kell a lepkebábokat. A rendkívüli tárlat látogatóit őserdei-trópusi klíma fogadja a múzeum kiállítóterében. A pillangók számára 65 százalék feletti páratartalmat és 27 ?C hőmérsékletet kell biztosítani. A különleges kiállítás a Móra Ferenc Múzeum főépületének első emeletén 2010. május 13-tól 2010. június 4-ig látogatható, ahonnan a közönség nemcsak hagyományos múzeumi élménnyel térhet haza.

Tagolt tér - egységes szemlélet

A tematikát igyekeztünk összhangba hozni a helyszín tagolásával, hiszen a tárlat 3 teremben, valamint egy folyosón nyúlik végig. A folyosón a stáblisták és egy tajvani képkiállítás látható. Ebből az előcsarnokként funkcionáló, nem túl széles helyiségből az összes többi termünk megközelíthető.

A bal oldali szobát foglalkoztatóvá alakítottuk. Itt a Magyar Természettudományi Múzeumtól származó makettek, továbbá saját rovaranyagunk segítségével a rovarok felépítését és formajegyeit tanulmányozhatják az érdeklődők. A tájékozódást a rovardobozok mellett található nagyítók könnyítik meg. A jobb oldali teremben alföldi természetfotósok rovarokat ábrázoló alkotásai kaptak helyet. Ide került még az információs blokk is.

Az eddigiek összegzett alapterületével megegyező méretű központi helyiségben a lepkeház és a Magyar Természettudományi Múzeum tematikusan összeválogatott rovaranyaga látható. A lepkék a Tajpeji Állatkert Rovarházából érkeztek. Az állatok az Európába vezető hosszú utat báb alakban tették meg.

Összeállításunk szeretné felhívni a figyelmet a legnagyobb fajszámú állatcsoportra, a rovarokra, kerülve az egysíkú megoldásokat. Ahol lehetett, a komplex bemutatást részesítettük előnyben. Ennek része a lepkeház, ahol csodálatos pillangókban gyönyörködhetünk. A falakon elhelyezett rovardobozok igényesen összeállított anyaga szintén nagyon népszerű a látogatók körében.

Miért a rovarok?

Bár a felmérések hézagossága miatt nincsenek pontos adataink, Földünkön több millió különféle rovar él. A jelenleg létező fajok számát a kutatók 2 millió és 30 millió közé teszik. Közép-Európa területén mintegy 40 000 állatfaj él, ebből 30 000 rovarfaj. Térségünk az egyik legkutatottabb területe bolygónknak. Máshol sokkal rosszabb a helyzet. Az élőhelyek rohamos beszűkülése miatt sok rovar úgy pusztul ki, hogy semmit sem tudunk róla. A fenti megállapítás különösen igaz a magas biodiverzitású esőerdőkre, melyekből mintegy 100 000 négyzetkilométert irtanak ki évente.

A hatlábúak ugyanúgy hozzátartoznak az élet teljességéhez, mint az emberek, vagy a fejlettebbnek tekintett állatok. A megporzásban részt vevő méhek segítsége nélkül a legtöbb gyümölcsfa nem hozna termést. A ragadozó és a parazita fajok hiányában legfeljebb komoly környezeti károk árán sikerülne megfékezni a növényevő rovarok kártételét. Erre a feladatra a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök összefogva sem volnának képesek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fenti állatcsoportok a kisebb "kilengések" megfékezésével rendőri feladatokat látnak el. Ha valóban nagy a baj, be kell vetni a rovarokból álló katonaságot. Ez a felismerés a biológiai védekezés egyik alaptétele.

Lélegzetelállító szépség

Ne feledkezzünk meg az esztétikumról sem. Számos nép mesevilágában a lepke és a tündér fogalma összekapcsolódik. Szeretnénk hinni, hogy a szépség és a jóság elválaszthatatlan fogalmak. Ami a lepkéket illeti, lehet is ebben némi igazság. Erről bárki meggyőződhet, ha végigsétál lepkeházunk "szubtrópusi erdejében". Arra sokkal kevesebben gondolnak, hogy belenézzenek egy szitakötő vagy egy zengőlégy szemébe. Ha mégis rászánják magukat, csodálatos élménnyel lesznek gazdagabbak. Bojtos Ferenc, Konyhás István, Kosznai Norbert és dr. Molnár Gyula természetfotói segítségével most egyedülálló alkalom nyílik rá.

Nappali pávaszem vagy József Attila

A rovarok megismerése nem egyszerű dolog. A szegedi születésű, kiváló népművelő, Agócsy Pál (1981) találóan fogalmazta meg korunk emberének tudathasadásos értékítéletét: "Amíg - igen helyesen - műveletlennek bélyegzik, aki nem ismeri József Attila költészetét vagy Beethoven zenéjét, elsiklanak a legközönségesebb erdei fák vagy rovarok ismeretének hiánya felett. Pedig ezek a lények az embert is befogadó természet integráns részei."

Szerencsére a fiatalabb generáció nagyságrendekkel érzékenyebb az őket körülvevő világ rezdüléseire, mint az érettebb korosztályok. Ezt az örömteli tényt az általuk készített rajzok és festmények bizonyítják. Azt kívánjuk nekik, hogy a mesebeli Futrinka utcában a természet nyugalmát soha ne dúlja fel a pénzéhes emberek felelőtlen ostobasága.

A pillangók zöld szigete - Tajvan és a hatlábúak csodálatos élete című kiállítás a Móra Ferenc Múzeum. Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma, a Tajpeji Képviseleti Iroda és a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiállítása.