©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Dallamok a süketszobából

Száz éve született és húsz éve halt meg az az ember, akinek a jövő zenéjét köszönhetjük. John Cage életművével 2012-ben világszerte több tízezer kiállítás, esemény, megemlékező program és kutatás foglalkozik.

Szombathely - 1986.
Fotó: Lugosi Lugo László

A budapesti Ludwig Múzeum is hozzátette az évfordulóhoz a maga Cage-olvasatát. Székely Katalin kurátor másfél éve folyó kutatómunkát foglal össze abban a tárlatban, amely John Cage kelet-európai hatását elemzi. A középpontban természetesen eredeti Cage-művek szerepelnek: zenei anyagok, vizuális kották, metszetek és asszamblázsok, mellettük alapos válogatás a vasfüggöny mögött tett látogatásainak fotó- és sajtódokumentumaiból, a hatvanas évektől egészen a bársonyos forradalmakig. De ez a kiállításnak csak az egyik fele. A másik azokból a művekből áll, amelyek Cage zenéjének – és művészetfelfogásának – felszabadító hatására készültek a volt szocialista blokk országaiban, Erdély Miklóstól és Maurer Dórától a korszak – vagy akár napjaink – lengyel, litván, orosz, szlovák, cseh, román képzőművészeiig. Hanginstallációk és videomunkák, hangokra komponált képek, vezényszavakból álló partitúrák és korabeli performanszok felvételei. És szerepel a tárlaton az egészen fiatal művészgeneráció is – például Esterházy Marcell vagy Ciprian Muresan –, akik számára Cage elméleti alapvetése, benne a 20. század egyik legismertebb zeneműve, a 4’33’’ című csend-költemény már nem reveláció, hanem a mindennapok aktuális olvasata.

Cage esetében nem csupán érintőleges kapcsolatról, áthallásról, párhuzamos irányokról van szó az egyes művészeti ágak között. Festőnek indult, építészetet és szellemtörténetet tanult, viszonylag későn kötött ki a zene mellett. A művészeteket avantgárd módon fogta fel, a nagy

Ezek a művek most itt láthatók a Ludwig Múzeumban, s mellettük azok a fotók, kritikák, beszámolók, amelyek Cage kelet-európai látogatásait kísérték. A hatása minden országban és minden időszakban más és más volt. Varsó felszabadítóként fogadta, míg Budapesten 1958-ban

A hang szabadsága. John Cage a vasfüggöny mögött

Ludwig Múzeum, november 23. – február 17.

Fotó: Boda Ágnes