©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Múzeum és okostelefon

Az okostelefon napjaink legdinamikusabban terjedő technikai eszköze. Úgy tűnik, lassan eltűnnek a hagyományos mobiltelefonok, és a felhasználók okostelefon tulajdonosok lesznek. De mit kezdhetünk mindezzel egy múzeumban?

Milyen tulajdonságok tesznek egy telefont okossá? A válasz közel sem annyira kézenfekvő, de ha definiálni szeretnénk, akkor főként az olyan tulajdonságait kell kiemelnünk, mint a nagyobb méretű kijelző, amely általában értésre is reagál, a széleskörű kommunikációs lehetőségek, mint például a mobilinternet elérés, a könnyű szövegbevitelt segítő QWERTY billentyűzetet, és olyan okostelefonokra írt operációs rendszerek, melyek lehetővé teszik, hogy a készüléküket a felhasználók szabadon bővíthessék további mobilalkalmazásokkal.

A múzeumi nyitás

A múzeumokat gyakran éri az a vád, hogy nem tartják a lépést a globális világ által diktált változásokkal, és így számos potenciális látogatót veszíthetnek el. Az internet korában a legtöbb intézmény rendelkezik önálló weboldallal, amelyet folyamatosan frissítenek, közzéteszik programjaikat és híreiket. Magas százalékarányban jelen vannak a közösségi oldalakon is, ahol még szorosabb kapcsolatot képesek kialakítani az őket kedvelő közönséggel. Sok múzeum pedig okostelefon alkalmazásokat is kiadott már, amelyek plusz információkhoz juttathatják a készülékkel érkező látogatókat. De miként integrálhatja magát könnyen egy múzeum az okostelefonok platformjára? Az alábbiakban erre a kérdésre nézünk át néhány válaszlehetőséget.

A személyre szabott web

Az internet napjainkban a személyességről szól. A személyre szabhatóság a legtöbb weboldalba beköltözött, majdnem minden honlap meglátogatásakor lehetőségünk van valamilyen felhasználói fiókkal összekötni az oldal által ajánlott szolgáltatásokat. A videómegosztó oldalak felületére bejelentkezve könnyedén közzétehetjük saját felvételeinket, de a felhasználói profilunk segítségével a weboldal is képes számunkra ajánlani olyan videókat, amelyek relevanciáját már az általunk megtekintett videók címkéiből és tulajdonságaiból következtette ki. Ez hasonlóképpen működhet egy hírportál esetén is: az oldalra bejelentkezve néhány elolvasott cikk után akár személyre szabott témájú híreket is ajánlhatnak nekünk. Ezek a lehetőségek természetesen nem feltétlenül felhasználói fiók regisztrálásához vannak kötve, hiszen a weboldalak enélkül is képesek a perszonalizációra, viszont a hordozható digitális lábnyomunk elkészítéséhez elengedhetetlen egy önálló fiók használata. A felhasználói fiókjainkat nem csak webes felületen, hanem az okostelefonok megfelelő alkalmazásaival is használhatjuk. A személyre szabott fiók a felhasználói oldalról azért hasznos, mert így a hatalmas információmennyiséggel feltöltött, adatbázisokat használó alkalmazások könnyedén képesek a számunkra releváns információkat megjeleníteni. Elég csupán egy okostelefonos térképalkalmazásra gondolni: ha a program tudja rólam, hogy rengeteg múzeum címére kerestem már rá, képes számomra még több hasonló intézményt ajánlani.

A múzeumok helye az online térképeken

Az okostelefonnal rendelkező látogatókra gondolva az első, amit egy múzeum megtehet, az az intézmény szerepletetése az ismert online térképeken. A nagyobb és régebb óta létező múzeumok már valószínűleg szerepelnek az adatbázisokban, viszont ha ez mégsem így lenne, egy egyszerű regisztrációs folyamattal elvégezhető a művelet. A térképek gyakran szolgáltatnak plusz helyinformációkat is, amelyek az intézmény telefonszámától a nyitvatartási idő szerepletetéséig is kiterjedhet, így nem árt ellenőrizni azokat az adatokat sem. Hasznos lehet még a múzeumok számára az intézmények profilja mellett megjelenő felhasználói véleményeket is átnéznie, amelyre úgy lehet tekinteni, mint egy őszinte vendégkönyvre, ahová a látogatók a pozitív és negatív élményeiket is beírhatják a helyről. Az online térképszolgáltatásokat a turisták is szívesen használják, ezért ma már elengedhetetlen az ilyen jellegű megjelenés az intézmények számára.

A weboldal mobil nézete

A következő kézenfekvő dolog, amit az okostelefon felhasználók számára fejleszthet egy intézmény, az a saját honlap mobiltelefonra szabott nézetének az elkészítése. Ez teszi lehetővé azt, hogy könnyen és gyorsan bővebb információhoz juthassanak az okostelefonról érkező weboldal látogatók. Egy monitorhoz képest apró mobilkijelzőn meglehetősen kellemetlen a számítógépek képernyőjére optimalizált weboldalt böngészni. Hasznos, ha a mobilnézet többnyelvű, és a legfontosabb információkat és az aktuális programokat is tartalmazza.

Nincs szabvány arra, hogy egy múzeum okostelefonos alkalmazásának hogyan kéne kinéznie, milyen információkat szükséges tartalmaznia, és hogy milyen funkciók szerepeljenek  benne. Azért nincs ilyen szabvány, mert nem létezik két egyforma múzeum sem, így nem tudni, hogy az alkalmazás milyen célt kíván szolgálni majd. Egy dolgot mégis érdemes megjegyezni: lehetőleg kiegészítő információk prezentálására használjuk a programot, ne pedig a múzeum más kommunikációs csatornáin is elérhető tartalmait ültessük át. Senki sem élvezné igazán, ha telefonján például ugyanazt a képet és szöveget nézheti meg, amit a kiállításon is megtekinthet. Pedig bőven van ilyenre is példa.

Az okostelefonos alkalmazások funkciói intézményenként változnak. Az American Museum of Natural History a múzeumon belüli tájékozódás segítéséhez például önálló alkalmazást fejlesztett, de a Naprendszer megismerését is segítő alkalmazást is kiadott már, továbbbá egy dinoszauruszokról szólót is. A Museum of Modern Arts (MoMA) kimondottan az információközlésre helyezte a hangsúlyt az alkalmazásában. Eseménynaptárt, programajánlókat tartalmaz, továbbá audioguide és képgaléria elérhető el segítségével. A Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállításához is elérhető egy alkalmazás, amely a kiállítótérben látottakat egészíti ki további információkkal. Léteznek hangos tárlatvezetést kínáló alkalmazások, a Szépművészeti Múzeum legutóbbi fejlesztése pedig a hallássérültek számára teszi akadálymentessé az állandó kiállítás jelentős részét.

Mint láthatjuk, a lehetőségek száma végtelen, kellő kreativitással számtalan módon bevonhatóak az okostelefonok a múzeumi térbe. Az intézmények rendelkezésére álló erőforrások viszont nem végtelenek. Egy önálló alkalmazás fejlesztése meglehetősen sok pénz és idő, viszont azok az intézmények, amelyek megengedhetik maguknak, bátran szélesíthetik a kommunikációs csatornáikat egy múzeumi alkalmazás elkészítésével.

Alkalmazásmentes megjelenés

Az önálló alkalmazások fejlesztésén túl a múzeumok más lehetőségei is vannak az okostelefonokon való megjelenésre. A kiállítótérbe kihelyezett QR-kódok például egyszerűbb, de mégis kreatív lehetőségeket kínálnak. A QR-kódok olyan vonalkódok, amelyeket az okostelefonok optikája képes beolvasni, és egy megfelelő alkalmazással dekódolni. Az így kinyert információ lehet bármilyen internetes link is, amely a megfelelő oldalra irányítja a készülék böngészőjét és plusz információt kínál a látogatóknak. Elolvashatják például a művészek életpályáját, megtekinthetnek egy videót, megnézhetnek még több képet, amelyet már nem volt lehetőség a kiállítótérben elhelyezni. A plusz tartalmakat szabadon lehet alakítani. Ez a módszer egyébként költséghatékonyabbnak is bizonyulhat, mint a különálló program fejlesztése, viszont a tartalomelőállítás azonos befektetést igényel.

A szükséges háttér

Bármilyen okostelefonos funkciót is integrál egy múzeum, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az okostelefon-használat erősen támaszkodik az internetes adatforgalomra, viszont nem mindegyik okostelefon-felhasználó rendelkezik mobilinternet előfizetéssel. Ezért szükséges, hogy az intézmény ingyenes (vagy a jegy ellenében ingyenes) WiFi hozzáférést biztosítson a látogatóknak. A mobilalkalmazások letöltése jelentős adatforgalmat generálhat, hasonlóan a multimédiás tartalmak, a képek és a videók megtekintéséhez, amelyeket így szabadabban fogyaszthatnak a felhasználók. A másik nehézség a szakember kapacitás problémája, ugyanis az ilyen rendszerek karbantartásához elengedhetetlen a megfelelő képzettségű személyzet, nem beszélve azokról az emberekről, akik az alkalmazások tartalmáért felelősek.

A legfontosabb dolog viszont a dinamizmus fenntartásának szükségessége. Ha egy intézmény úgy érzi, csak ideiglenesen, alkalomszerűen képes erőforrásokat áldozni ilyen jellegű fejlesztés elkészítéshez, inkább bele se fogjon, mert hosszú távon többet bukik egy felhasználók által is érezhetően magára hagyott, régen frissített tartalmú alkalmazással. Nem mindegy ugyanis, hogy egy programot használni élvezetes, vagy inkább bosszantó. Az okostelefonos alkalmazások gyakran frissülnek, ritka az olyan program, amely pontosan ugyanabban az állapotában található meg a piactéren, mint amikor kiadták. A felhasználók hozzászoktak, és igénylik a frissítéseket, amelyekhez gyakran újabb tartalom is társul a fejlesztők részéről.

Ha az okostelefonnal rendelkező látogatókra külön gondol egy múzeum, az nagyon pozitív, és azon túl, hogy az alkalmazások segítségével az intézmény egy újabb kommunikációs csatornát is kihasznál, további előnyei is lehetnek. Ne feledkezzünk meg a felhasználói fiókokból nyerhető információkról se. Egy-egy alkalmazás felhasználói magatartásformáiból sok hasznos információt kiszűrhet egy intézmény: például arról, hogy melyik volt a legnépszerűbb tárgy, esetleg az is kiderülhet, hogy a programban melyiket tekintették meg a legkevesebben. A technikában rejlő lehetőségek határtalanok, mindig az intézményeken múlik, miként használják ki azokat.

Kapcsolódó cikkek:
Hogyan vigyük a gyűjteményeket a múzeum falain túlra
Digitális útitárs a Duna Múzeumban
Egyedülálló alkalmazás a Szépműben

Cimkék: