©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Hagyományok és újdonságok Pünkösdje

Pünkösdi királyválasztás, lovas- és divatbemutató, solymászok és indiai táncosok a vásári forgatagban. A hétvégére napsütés, a skanzenekben gazdag program és jó hangulat várható.

Ki a király?

Királynéjárással indul a program pünkösdhétfőn a Sóstói Múzeumfaluban. A Nyírség és a Kismargaréta Táncegyüttes bemutatóját a népi hagyományoknak megfelelően az ügyességi versenyen győzedelmeskedő legény pünkösdi királlyá választása követ. A közönség számos ifjút láthat majd egymással viaskodni, hiszen a királyi előjogok – egyebek mellett hivatalos a falu minden mulatságába és a helyiek állják számláját a kocsmában – sok trónkövetelőt vonzanak!

A 13 órakor kezdődő divatbemutatón néprajzi tájegységek legszebb viseleteit vonultatják fel. A kicsiknek a Burattinó Bábszínház 14 órától kedveskedik színes előadással, ezt az El-vándorló Lovasklub lovasbemutatója követi majd.

Nem maradnak el az immár hagyományos kísérőprogramok sem: az íjászat, szekerezés és lovaglás a kalandvágyókat, a játszóudvar a csemetéket és az örök gyermekeket várja. A vásárban helyi finomságok kóstolója, kézműves foglalkozások és mesterségbemutatók lesznek.

Hazai közösségek és egy csipet India

Május 19-20-án soha nem látott pünkösdi forgataggal és programkínálattal ünnepli a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Szellemi Kulturális Örökség Találkozót. 13 magyar közösség tárja sokszínű hagyományát a látogatók elé, így pünkösdvasárnap és hétfőn minden portán mozognak, zenélnek, énekelnek és kézműveskednek a közösségek tagjai és a mesteremberek. A rendezvény fővédnöke Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete és az UNESCO Közgyűlés elnöke.

A két nap során megtekinthető a mendeiek szokása a pünkösdi templomdíszítés zöldággal, virággal, hímzett pillangókkal, a bolyi húsvéthétfői Emmausz-járás, a solymászok madaraikkal büszkélkednek, a mezőtúriaknál sorakoznak a míves fazekas termékek, a halasiak bepillantást engednek a csipkevarrás titkába, a mohaiak tikverőző filcálarcot készítenek, míg a kalocsai asszonyoknál a nők hímzésmintákat tervezhetnek, addig a matyóknál megismerik a bútorfestés gazdag motívumkincseit. A mohácsiaknál rotyog a szabadtűzön a sokacbab és a híres karcagi birkapörköltből is lehetőség nyílik torkoskodni.

Tavaly három elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar jegyzéke. A már meglévő 10 közösség mellé felkerült a Kassai-féle lovasíjász módszer, Sárköz népművészete és a molnárkalács borsodnádasdi hagyománya is, így a sárközi jellegzetes szőttes- és hímzéskultúra, a gyöngygallér, a színes, nemes anyagokból álló viselet, az ahhoz tartozó kiegészítők - a gabóca csipke, a tornyosbársony - a nyelvjárás és a tájegységre jellemző népdalok és táncok együttesen jelennek meg a két nap során. Asztalra kerül a Borsodnádasdon régen elsősorban nagyböjt, húsvét, karácsony ünnepein és a fonóházban, lakodalmak során készített édesség, a molnárkalács is, amely a római katolikus liturgiában használt, szentelt ostyából alakult ki. Kiderül, hogy a finomság előállításához nélkülözhetetlen, különleges sütővasak között nincs két egyforma, mindegyik más-más egyedi motívumot, szöveget hordoz.

Az idei fesztivál díszvendége India. Az UNESCO reprezentatív listájáról Európában most először lép fel Guru Shyama Charan Pati tánccsoportja Chhau maszkos, autentikus, rituális táncaival. Az indiai udvarban az egzotikus ország kultúrájából kapnak ízelítőt a vendégek: lesz gyöngyös fejdísz készítése, lótuszhajtogatás, mandala- és hennafestés, virágfüzér-készítés, a lányok pedig igazi hercegnővé válhatnak a szárikban! Somi Panni és a Sivasakti Kalánanda Táncszínház megidézi Dél-Indiát a térségre jellemző klasszikus táncával, a bharatanátjammal. Aki pedig megéhezett a nagy forgatagban kóstoljon a hagyományos indiai ízekből: az agyagkemencében (tandúrban) fűszeresen pácolt és nyárson sütött csirkemelldarabokból, a chicken tikkából, a Himalája lábánál termő fenséges aromájú köménymagos rizsből, vagy a helyszínen sütött indiai hagymamaggal dúsított lepénykenyérből, a nannból, esetleg csemegézzen az indiai kókuszkockából.

A színes kavalkád és a gazdag programkínálat nem mellőzi a pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok, szokások bemutatását sem. A pünkösdi királyválasztás ügyességi próbáiba a legkisebbek a Skanzenben 4 portán kapcsolódhatnak be. A múzeum Szent Anna kápolnájába betérők a Pest megyei Mendén mai napig élő pünkösdi templomdíszítés hagyományának részesei lesznek. A Szentlélek eljövetelének ünnepére díszbe öltöztetik a templomot: nyárfákat állítanak a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.