Egy Csók, ami megváltoztatta a világot; a legnagyobb magyar zeneszerzők emlékhelyei; séta az amerikai bevándorlás múzeumában Hunyady Sándor 1940-es „vezetésével”; egy százéves kölni kiállítás repríze akkori és mostani magyar résztvevőkkel; hetvenöt éve volt az „elfajzott művészetet” első németországi kiállítása; szubjektív tárlatvezetés az újrarendezett pécsi Modern Magyar Képtár állandó kiállításán; brüsszeli interjú a készülő Európa Ház projektvezetőjével.
Hubay Cebrián Andor (1898–1971) festőművész Hubay Jenő (1858–1937), a híres hegedűművész fia volt. Az apa – aki budapesti Fő utcai palotájában rendszeresen adott házi koncerteket meghívott vendégeinek – minden szilveszterkor eljátszott egy Bach hegedűdarabot az új esztendőre várva összegyűlt családtagjainak. Fia ezek közül az alkalmak közül az 1923. december 31-dikeit egy festményen megörökítette. Ezt a nyilvánosan eddig sehol nem szerepelt családi képet találták meg a lap képszerkesztői Hubay Andor leánya, Rozann Schmidburg brüsszeli otthonában, és az örökösök – Schmidburg asszony mellett a Portugáliában élő Hubay László – engedélyével most ennek a nagyméretű olajfestménynek a lap amszterdami fotósának a brüsszeli lakásban készített reprodukciója szerepel a MúzeumCafé most megjelent 32. számának a címlapján.
Bent a lapban a szokásos bevezető hírösszefoglaló, kiállítás-, weboldal- és könyvajánló után a Múzeumguide ezúttal Bécsbe kalauzolja el az olvasót, összefoglalva a jubileumi Klimt év sokszínű kiállításait és egyéb rendezvényeit, amelyek középpontjában a festő legendás Csók című képe állt. Az ezt követő Disputában Devich Márton újságíró, Batta András és Richter Pál zenetörténészek, valamint Gőz László, a Budapest Music Center Zenei Információs Központ vezetője fejti ki a véleményét arról, hogy szerintük mit kellene gyűjtenie és hogyan kellene azt bemutatnia az új budapesti múzeumi negyedbe tervezett Magyar Zene Házának.
A Műhelyben a kölni Wallraf-Richartz-Museum kurátora mutatja be azt a kiállítást, amely a száz évvel ezelőtti ottani nagy, és mára legendás hírűvé lett nemzetközi modern seregszemlét (csak Van Gogh 126 festménnyel szerepelt a több mint félezer művet felvonultatott válogatásban!) igyekszik rekonstruálni a ma is fellelhető és kölcsönözhető képek és szobrok segítségével, közte nem egy magyar alkotó munkájával is. Ezután még mindig Németországban maradunk, ahol hetvenöt évvel ezelőtt rendezték meg az első „elfajzott művészetet” bemutató „elrettentő” tárlatot. A továbbiakban megtudhatjuk, hogy hogyan halad – vagy áll – a hazai múzeumok gyűjteményeinek feldolgozása, milyen új római kori várost tárnak fel a régészek a Dunántúlon, illetve hogy melyik lett az idei év rovara. A Posztamensben híres magyar zeneszerzők – Liszt, Bartók, Kodály, Erkel, Kálmán Imre, Hubay – egykori otthonaiban tehetnek sétát, majd a Múzeumnegyedben New York kikötőjébe, pontosabban Ellis Island szigetére vezet az első utunk: itt, az egykori internálótáborban működik ma Az Amerikai Bevándorlás Múzeuma, amellyel az olvasók a magyar író, Hunyady Sándor „kalauzolásával” ismerkedhetnek meg, aki 1940-ben maga is több hetet töltött itt.
Az Újvilágból egy új tárlatra térünk haza: P. Szücs Julianna kalauzol végig a pécsi Modern Magyar Képtár megújult állandó kiállításán, ahonnan végül a budapesti Öntödei Múzeumba látogathatnak el. A Múzeumőr rovatban ezúttal először Bereczky Lóránt mesél többek között a Nemzeti Galéria várbeli kiállításainak megszületéséről; Taja Vovk van Gaal bemutatja a készülő brüsszeli Európa Ház projektet, amely az unió első közös „múzeuma” lesz; megismerkedhetnek Róka Enikővel, a Nemzeti Galéria tudományos titkárával, és végül L. Simon László kulturális államtitkár beszél az új múzeumi törvényről, a hazai múzeumi rendszer átalakításáról, de a kiállítási katalógusok és a múzeumshopok fontosságáról is. A lapot a szokásos nyolc oldalas angol nyelvű cikkösszefoglalók zárják.
A többszörös hazai és nemzetközi dizájndíjas MúzeumCafé legújabb száma kapható az Inmedio és a Relay kiemelt újságos boltjaiban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a múzeumshopokban.
