©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mérlegen a 2013-as Múzeumok Őszi Fesztiválja

A cikksorozat célja, hogy a 2013-as rendezvény tanulságait levonva segítséget adjon a múzeumoknak, hogy 2014-ben még sikeresebb programokat szervezhessenek, illetve kedvcsináló azoknak a múzeumoknak, amelyek korábban nem vettek részt a fesztiválon.

A négyhetes rendezvényen 94 település 170 múzeuma 1515 programmal rekordszámú látogatót eredményezett.

Kezdjük hát a Múzeumok Őszi Fesztiválja statisztikájával.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezési jogára a Nemzeti Kulturális Alap pályázatát 2013-ban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyerte el. A rendezvénysorozat koncepciójának, tematikáinak kidolgozását és az események lebonyolítását így 7. alkalommal – a múzeum egyik igazgatósága, a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) végezte.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja újításai meghozták a kívánt eredményt mind a látogatószám, mind az ismertség növelése tekintetében.

A látogatók és a résztvevő intézmények számának alakulása a 2006-2013 közötti időszakban

Forrás: SZNM MOKK (* A 2012-es adatok forrása: internet, kultúra.hu oldalon megjelent cikk)

** 2006-2012-ben hat hétig tartó programsorozatot 2013-ban 4 hétre csökkentettük.

A 2013. évi látogatói adatokat összehasonlítva a 2011. évvel, jelentős növekedést értünk el. 2011-ben, a 44 napig tartó rendezvénysorozat alkalmával, az egy napra eső látogatószám 3003 fő volt, míg a 2013-ban, a 28 napig tartó eseménysorozat során 4349 fő kereste fel a múzeumokat.

2013-ban a szakmai programok mellett hat közönség témakört és egy kiemelt, pedagógusoknak szóló témakört határoztunk meg.

A pedagógusokat megszólító témakörhöz, a Tanárok Éjszakájához csatlakozott a legtöbb múzeum (88), míg a kiemelt célcsoportként meghatározott fiatalokat megszólító 16+ Diákok buli előtt témakört csak 47 múzeum vállalta fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többiek programjaikkal ne szólították volna meg a fiatalokat, csupán nem szenteltek egy egész témakört ennek a korosztálynak. A következő ábra azt mutatja, hogy a múzeumok a programokat mely korosztályok figyelmébe ajánlották. (Egy programhoz több célcsoportot is megjelölhettek.)

Az, hogy valamely múzeum nem csatlakozott a kiemelt célcsoportoknak (pedagógusok, középiskolások és nyugdíjasok) szóló összes tematikához, nem feltétlenül jelentette azt, hogy egyáltalán nem szerveztek programokat számukra. A 16+ Diákok buli előtt témakört például kevesen  választották, de a fenti grafikonból kiolvasható, hogy a „felnőttek” után a középiskolásokat jelölték meg a legtöbb program célcsoportjaként.

Titkok felfedése a legvonzóbb téma

A témakörök látogatottsági adatai érdekes eredményt mutatnak.

A közönség programok közül a legtöbb látogatót a „titkokat” felfedő, normál nyitvatartási időben a látogatók elől elzárt múzeumi helyiségek és gyűjtemények bemutatását jelentő „Csak itt, csak most - Pincétől a padlásig” tematika vonzotta (ezt a témakört ajánlotta a nagyközönségnek a legtöbb múzeum). Szép eredményt ért el az „Alkossunk együtt – A Nagy Rajzolás” témakör is, melynek sikeréhez az ICO Zrt. nagylelkű felajánlása is hozzájárult (az ICO Zrt. a Nagy Rajzolás programban résztvevő múzeumokat írószercsomagokkal támogatta, valamint biztosította a központilag szervezett, iskoláknak és a nagyközönségnek szóló rajzversenyek díjait). A legnagyobb meglepetést a „16+ Múzeumi találkozások – Diákok buli előtt” program okozta. Annak ellenére, hogy kevés múzeum szervezett e témakörhöz programokat, kiemelkedő látógatószámot generált. Ezt az eredményt megerősíti a következő ábra is, amely még árnyaltabb képet mutat a látogatottságról: itt az egy programra vetített átlagos látogatószámot  nézhetjük meg.

Érdekes azt is megvizsgálni, hogy a múzeumba látogató közönségnek milyen fajta tevékenységeket kínáltak a szervezők a programokon belül.

A múzeumok sokrétű tevékenységi formával várták a látogatókat a Múzeumok Őszi Fesztiválja idején. Már nem a tárlatvezetések domináltak, hanem a különféle múzeumi foglalkozások (múzeumpedagógiai foglalkozások, rendhagyó műhelyfoglalkozások, kézműves foglalkozások, stb.), amelyek szinte az összes múzeum kínálatában szerepeltek. A közönséggel való párbeszéd igényét jelzi a kötetlen beszélgetések nagy száma. A legtöbb múzeum a pedagógusoknak kínálta fel ezt a lehetőséget (Tanárok Éjszakája és szakmai programok keretében), de szép számmal akadtak, akik a közönséggel is keresték a párbeszédet (elsősorban a 16+ Múzeumi találkozások és a Múzeumok délidőben programoknál alkalmazták). A rendezvény részletes beszámolója a MOKK honlapon (http://www.mokk.skanzen.hu/mof-2013-ertekelese.html) olvasható.

Budapest és vidék más forrásból tájékozódik

A szerény központi kommunikációs kerethez (1.000.000 Ft) képest nagyszámú sajtó jelenlétet kapott a rendezvény. A fesztivállal kapcsolatosan 12158 megjelenés volt a médiában.

A nagyszámú megjelenés részben a múzeumok aktív munkájának, részben a központi kommunikáció partneri együttműködésének köszönhető: 8 millió Ft értékű kommunikációs felületet biztosítottak a kiemelt média partnerek a Múzeumok Őszi Fesztiválja számára. A kampány ideje alatt csak a központi kommunikáció keretében 103 programajánlót, és 65 általános PR cikket írtunk, 26 rádió interjút adtunk, háromszor szerepeltünk a köztévében és egyszer az egyik legnagyobb kereskedelmi TV főműsorában. 2 sajtóközleményt adtunk ki és 2 sajtótájékoztatót szerveztünk.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljának ismertségét jelentősen növelte a 215 weboldalon, 3.234.365 megjelenést jelentő Google Adwords kampány, valamint a 423.640 megjelenés a Facebookon. Részben ezeknek is köszönhető a megújított www.oszifesztival.hu honlap magas látogatottsága (19.364 látogató egy hónap alatt).

A múzeumoktól visszaérkezett 2193 látogatói kérdőív értékelése rávilágít, hogy eltérő a média használata a budapesti és az ország többi területén élő fesztivál látogatóknak. Budapesten legtöbben az interneten találtak rá a Múzeumok Őszi Fesztiváljára, míg a vidéki válaszadók többsége először az ismerősöktől hallott a rendezvényről. Bár vidéken is előkelő helyen végzett a világháló, arányaiban tekintve a budapestiek többet használták hírforrásként az internetet. Az egyéb válaszlehetőségnél sokan a Facebookot külön megemlítették, ami a közösségi média erejét jelzi.

Megjegyzés: A „Honnan értesült a rendezvényről?” kérdésre több választ is bejelölhettek

A programfüzetet és a MŐF honlapját, mint a tájékozódás forrását, is többen nevezték meg a fővárosiak közül, mint az ország más részein. A legszembetűnőbb különbség a szórólapok, kiadványok, és a plakátok esetében mutatkozott: míg Budapesten kívül ezek a legfontosabb kommunikációs eszközök (szórólapokból több mint kétszer, plakátokról több mint háromszor annyian tájékozódtak a rendezvényről vidéken), addig a fővárosiaknál elenyésző a szerepük a tájékoztatásban. A nyomtatott sajtónak, TV-nek, rádiónak szintén Budapesten kívül volt nagyobb sikere.

A látogatói kérdőívek még egy fontos tényezőre rávilágítottak: a rendezvénynek sikerült új látogatókat vonzania a múzeumba. A válaszadók 17%-a még soha nem járt az adott intézményben, ami azt jelzi, hogy a széles programkínálatnak köszönhetően sikerült új látogatókat megnyerni a múzeumoknak.

A kérdőívekről bővebb információ a MOKK honlapon található.

A cikksorozat következő részében a Tanárok Éjszakája programot értékelem.