©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az éjjeli pörgés nem áll meg

Szent Iván éjjele, színház, sőt újabb múzeumi éjszaka várja a látogatókat ezen a hétvégén.

Szent Iván-napi álom a Skanzenben

Az év legmisztikusabb estéjét, Szent Iván napját június 28-án a Skanzen is megünnepli. Az igazi nyári napfordulós hangulatot 7 ország vendégségével biztosítják, így Skandinávia és a Baltikum Finnországgal kiegészülve valódi tüzes északi estét varázsol a múzeumba.

Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon

Míg a magyar néphagyományok egyik legkülönlegesebb ünnepe Szent Iván napja, addig az északi országokban igazi népünnepély, a karácsonnyal vetekszik. Ilyenkor a család minden tagja együtt tölti az év legrövidebb éjszakáját, és vidám hangulatban köszöntik az új nappal az új félévet. Ez a misztikus nap bővelkedik csodával és varázslattal, a Skanzenben is. A magyar szerelmi és egészség varázsló szokások mellett az észt portán páfrányvadászat várja a látogatókat - mivel a hiedelem szerint, aki Szent Iván napján virágzó páfrányt talál, az gazdag és boldog lesz -, a svéd udvaron májusfát állíthatunk, virágkoszorút köthetünk, és az est leszálltával tüzet ugorhatunk, hogy a szerelmet teszteljük, vagy éppen rátaláljunk.  Részletes program itt!

A Múzeumok Éjszakája folytatódik: Tápiószele és Cegléd

Tápiószelén június 28-án, szombaton 18 órától 24 óráig tartják a múzeumok éjszakáját. Régi idők játékainak, mesterségeinek bemutatója, tematikus tárlatvezetés, Tápiószele Régen fotókiállítás, vetítés mellett múzeumkerti kincskeresés, jártamban keltemben - családi játék teszi változatossá a programot. Amíg a felnőttek Dunai Tamás színművész Szavakat fúvok című előadását nézik, addig a gyerekeket mesesarok várja. Kis éji zeneként Steve Taylor - Szabó pánsíp művész műsora zárja az estét. A részletes programot lásd tovább!

A ceglédi Kossuth Múzeumban és a Múzeum utcában programok sorával várják a vendégeket szombaton este nyolc óra és éjfél között. A fókuszban a középkori Cegléd áll, hiszen a település lakói 650 éve kaptak vámmentességet. A falakon belül ingyenes tárlatvezetéssel ismerkedhetnek meg a látogatok az intézmény régész munkatársa segítségével, ahol nemcsak a középkori város története, hanem meglepetés is várja a vendégeket. Erre az alkalomra előkerülnek a gyűjteményből az eredeti, veretes kalodák és deresek is, de a múzeum restaurátora "szégyenketrecet" is készített. Az est immár hagyományosnak számító kuriózuma a még éjfél előtt megjelenő Múzeumi Hírmondó rendkívüli kiadása, amely többek között az éjszaka folyamán készült fotókkal, beszámolókkal egészül ki.

Koszta színeiről a művész szemével Hódmezővásárhelyen

Hatvanhat éve nem volt akkora gyűjteményes kiállítása Koszta Józsefnek, a 20. századi magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselőjének, mint ami még vasárnapig látható a Tornyai János Múzeumban. Ez az Erdélyből, szegény sorból induló, majd minden fontosabb iskolát és országot bejárt, öntudatos mokány ember kitartóan kereste a számára leginkább megfelelő életteret, amelyet végül az alföldi tanyavilágban, Szentesen talált meg. A nagybányai és a szolnoki művésztelep csak rövid ideig tudta magához kötni, szabadságvágya és nyakas elkülönülése legendás volt. Szuggesztív drámai erejű, sajátosan darabos földközeli stílusával Munkácsy eszmeiségének öntörvényű folytatójává vált, ugyanakkor a kortárs európai törekvésekkel is párhuzamosan futottak eredményei. Felfokozott színhasználata a Vadakkal rokonítja, késői korszakának már-már autonóm képi világa megdöbbentően modern hatást kelt.

Koszta József példamutató munkásságából minden eddiginél teljesebb keresztmetszetet nyújtó, több, mint másfélszáz kiemelkedő kvalitású festményt, rajzot és számos dokumentumot felsorakoztató tárlaton a főműveken kívül Koszta festészetének kevésbé ismert, korszerű vonulatát is megismerheti a közönség. A mester különleges, "éjszakai napsütésnek" is nevezett színhasználatát Keserü Ilona festőművész mutatja be a vásárhelyi Koszta kiállítás "utolsó" látogatóinak június 29-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel. Az eleven, lüketető színhatású alkotásairól ismert Kossuth és Munkácsy-díjas művésznő Koszta festészetének színeit tanulmányozza és e témában tett felfedezéseit is megosztja a finisszázs résztvevőivel. A kiállítás záró rendezvényen Hevesi Flóra népdalénekes fűz dalcsokrot Koszta alkotásaihoz.

Oroszlánok Aquincumban - színdarab

Az ismeretlentől és a változástól való félelem mélyen gyökerezik bennünk. Egynemű az elmúlástól való félelmünkkel.

Pedig körülöttünk minden folyton változik. És sosem ismerjük pontosan, mi jön a változás után. A születés-virágzás-elmúlás örök körforgásában minden és mindenki részt vesz, ha akar, ha nem. A tárgyak, élőlények éppúgy nem kerülhetik el a sorsukat, mint a nagyobb szerveződések, például a társadalmi egységek, országok, nemzetek, civilizációk. Minden nagy történelmi korszaknak eljön a vége. És a változást szörnyen megszenvedik a benne élők.

Az elmúlás folyamatában mindig van egy pont, amikor szembe kell nézni az elkerülhetetlennel, amikor már biztosan látszik, hogy nincs visszaút. Jékely Zoltán Oroszlánok Aquincumban című drámájához ilyen pontot választott. A Római Birodalom lassú agóniája már régóta tart, de a döntő pillanat az északról érkező barbárok támadása. Ekkor válik az aquincumi nép számára is nyilvánvalóvá, hogy a birodalmat egyben tartó legfőbb tényező, a legyőzhetetlennek hitt hadsereg, már régen nem legyőzhetetlen. A barbárok már a túlparton vannak. Hogy mit tudnak róluk? Jóformán semmit. Épp ezért rettegnek tőlük.

Vannak akik menekülőre fogják a dolgot, vannak akik maradnak, elbújnak, vagy harcolnak, egyesek megpróbálnak hasznot húzni a dologból, vagy legalább a kintlévőségeiket begyűjteni. Van aki menti a menthetőt, van aki mindent felperzsel maga mögött, mások alkoholba temetkeznek, vagy épp tiszta fejjel próbálják minimálisra csökkenteni a veszteségeket. A többség biztosnak látja, hogy a vég elkerülhetetlen, de azért akadnak még, akik bíznak a csodafegyverben, az aquincumi oroszlánokban...

Jékely Zoltán Oroszlánok Aquincumban című darabja tartalmas és szórakoztató színházi élményt kínál szombaton és vasárnap 19.30-tól a régészeti múzeumban. Ugyanakkor hétfőn 11 órától 16 óráig a Folyami Örökség Napja várja a látogatókat, ahol a Duna kerül fókuszba.