©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Látogatóbarát fejlesztések a Szolnoki Képtárban

A látogatók eligazodását segítő audiovizuális fejlesztések várják a látogatókat a Szolnoki Képtár felújított termeiben. A város múzeumában lévő kiállítóhely korszerűsítéséhez a közgyűjtemény az Alfa-program keretében nyert pénzt sikeres pályázatával.

Szolnokon immár 112 éve működik az a művésztelep, ahol ennyi idő alatt szinte megszámlálhatatlan kép, szobor született, és ezek fellelhető részének megőrzése, bemutatása kötelessége a városnak – mondta a képtári modernizálás első ütemének vasárnapi átadásán Szalay Ferenc polgármester.

Zsolnay László, a múzeum művészettörténésze elmondta: a feladatuk az volt, hogy a korábbinál korszerűbb, informatívabb tárlatot készítsenek, gondolva azokra is, akik kisebb csoportokban keresik fel a képgyűjteményt. Miközben megmarad az élőszavas tárlatvezetés, a jövőben a művésztelep történetét, leghíresebb lakóit, azok alkotásait audiovizuális berendezések segítségével, hangalámondással is megismerhetik az érdeklődök a vizuális élmény növeléséért – tette hozzá.

A Szolnoki Képtárat napra pontosan 17 éve 1997. június 29-én avatta fel Gál Zoltán, az Országgyűlés akkori elnöke. Ennek előzménye, hogy az 1902. június 29-én alapított művésztelep tagjai, illetve korábban már a helybeli festők elhatározták: egy állandó képtárat kell létrehozni Szolnokon. A majdnem százéves álom 1997-ben vált valósággá; a Damjanich Múzeum rekonstrukciójával egyidejűleg alakították ki azokat a termeket, amelyekben 150 festmény, 40 grafika és 30 szobor kapott állandó helyet. A Szolnoki Képtár magja az a 17 darabból álló Mednyánszky-anyag, amelyet a Barcsay-hagyatékból kaptak azzal a feltétellel, hogy a képeket a közönség számára hozzáférhetővé kell tenni.

A tárlat átfogó képet ad a művésztelep megalakulása előtti Pettenkofen-időszaktól – 1851-től kezdődően – a különböző művészeti korszakokon át a jelenkorig. Egyebek mellett Pólya Tibor, Fényes Adolf, Koszta József, Chiovini Ferenc, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Meggyes László, Fazekas Magdolna és Baranyó Sándor alkotásai láthatók a képgyűjteményben.