Étlapba rejtik a múzeumi belépőket

MARKETING

Bécsi minta alapján teszik fogyaszthatóvá a balatoni kultúrát.

Cikk küldése

e-mail:

A világ turisztikai bevételének 40 százaléka a kulturális eseményekhez, desztinációkhoz köthető. A Balaton partján IS ez lehet az egyik kitörési pont a turisztikai bevételek növelésében. Ennek szellemében indítják el Balatonfüreden a „Tegyük fogyaszthatóvá a kultúrát" című kampányt. A kísérleti jellegű akcióhoz 12 balatoni kávézó, vendéglő csatlakozott. Ezeken a helyeken az étlapok közé csempészik a múzeumi meghívókat. Elsőként a Vaszary Villában, július 6-án, Keserű Ilona Az idő színtere című kiállításában tartandó rendhagyó tárlatvezetést reklámozzák ezzel a módszerrel.

A program érdekessége, hogy maga a művész mutatja be képeit a turistáknak. Az eseményen az alkotó barátai is elmondják, mit gondolnak a képekről. A tárlatvezetésen ott lesz például Mádl Dalma, Mádl Ferenc, volt köztársasági elnök özvegye is, aki iskolatársa volt a festőnőnek.

Hasonló kommunikációs módszereket Bécsben már régóta alkalmaznak. Magyarországon azonban ilyen tudatosan még senki nem építette kampányát pusztán a vendéglátóhelyek fogyasztóira – állítják a szervezők. Egy átlag bécsi kávézóban legalább 5-6 rendezvény plakátját is láthatjuk a falakon, a helyi vállalkozások ezzel segítik, hogy a turisták értesüljenek azokról a komolyzenei, színházi rendezvényekről, amelyek a városban zajlanak. Magyarországon ez az együttműködési forma a kulturális intézmények és a vendéglátók között meglehetősen ritka – közölte Cserép László, a balatonfüredi önkormányzat művelődési osztályvezetője.

A tóparti városban most sajátos összefogásra buzdítják a város kávézóit, cukrászdáit: „Tegyük fogyaszthatóvá a kultúrát" címmel 12 vendéglátóegységben zajlik az a kísérlet, amelynek célja, hogy a helyi kiállításokat színházi eseményeket megismertessék a nyaralókkal. A kávé mellé sok helyen szórólapokat kapnak a vendégek, az étlapba rejtett üzenetekkel pedig kiállítások megnyitóira invitálják a vendégeket. A nyár folyamán pedig lesz olyan kiállítás is, amelynek meghívóját sütiformába öntik. Egyes cukrászdákban olyan recepteket állítanak össze, amelyeket valamelyik tárlat, színházi előadás ihletett.

Balatonfüreden a kulturális események ilyen irányú reklámozásától azt várják, hogy az eddigieknél is többen mennek el a városban zajló eseményekre. Cserép László szerint a fogyasztható, de igényes kultúra iránti igényt jól mutatják a nemzetközi trendek is. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) elemzései rámutatnak arra, hogy az elmúlt két évtizedben a kulturális turizmus egyértelmű megatrendként jelenik meg a világ turisztikai piacán. Az UNWTO becslései szerint a nemzetközi turizmus bevételeinek 40 százaléka a kulturális turizmusnak köszönhető. A gazdasági hozadék mellett a kulturális turizmusnak óriási szerepe van a szellemi örökség védelmében, és a közösségi összetartozás erősítésében. A szervezet szerint az is kimutatható, hogy a turisták egyre inkább elfordulnak a passzív vízparti pihenéstől. Éppen ezért a jövőben a hazai turizmus piacán is azok a települések lehetnek sikeresek, amelyek intellektuális élményeket is kínálnak.

A kampányt a Nemzeti Sütibank elnevezésű figyelemfelhívó akció szervezői dolgozták ki, akik már korábban is hajtottak végre olyan (gerilla)akciókat, melyek egy-egy kulturális eseményre vagy társadalmi problémára hívják fel a figyelmet. Télen például fatörzsszeletek eladásából tűzifára gyűjtöttek rászorulóknak, majd azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak próbáltak segíteni, akiknek a munkába álláshoz szükségük van vezetői engedélyre, de nem tudják önerőből finanszírozni azt.